Izraeli kutatók készítettek egy olyan mikroszkópot, melynek segítségével láthatóvá válik a vér áramlása a bőrön keresztül. A vérsejteket is lehet látni rajta előzetes megfestés nélkül. Ezzel a technikával fájdalom nélkül lehet elvégezni a vér vizsgálatát. Ennek az eszköznek a mérete olyan, mint egy cipősdoboz. Tervben van egy kisebb verzió elkészítése is, mely lehetővé teszi a test más részein is a vizsgálatot.

A mikroszkóp azon az elven működik, hogy a fényt spektrumszíneire bontja.

 

 

Nature Methods folyóirat egy hazánkban élő kutatócsoport élvonalbeli felfedezését közölte az lézer mikroszkóp területéről. A kutatók ebben a cikkben egy olyan lézer mikroszkópról számolnak be, amelynek segítségével három dimenzióban lehet vizsgálni az idegsejtekben létrejövő folyamatokat. Ezzel az eszközzel több nagyságrendet tudnak javítani a mérés sebességén illetve a mérhető terület nagyságán. A világon egyedülálló optikai fejlesztésnek köszönhetően tehát a 3D-s mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejt nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is lehet tanulmányozni.

 

 

Az ELTE-én több tudományág szakemberei vizsgálják nanotechnológiai módszerekkel a reneszánsz kori arany és ezüstszálból készült hímzőfonalakat. Ez egy interdiszciplináris kutatás melyben földrajztudósok, művészettörténészek, fizikusok vesznek részt. A cél az, hogy kiderítsék egy-egy szép ruhadarab keletkezési körülményeit. Az arany és ezüstdrótok rétegszerkezetének vizsgálatát a pásztázó elektronmikroszkóp segítségével végzik, mely mára már féltett kincse lett az ELTE kutatócsoportjának, hiszen lehetővé teszi, hogy ne csak a minta felületét, hanem a mélyebb rétegeit is megvizsgálhassák.

 

 

Norvég kutatók az Oslo melletti tó iszapjában a mikroszkópos algaevőket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a parányi élőlények a legősibbek és ráadásul az ember rokonai.

Ezek az egysejtűek a tudósok szerint körülbelül egymilliárd éve fejlődhettek ki. Meglepően egyik rendszertani kategóriába sem sikerül beilleszteni őket, így tehát nem sorolhatók sem állati, sem növényi, sem parazita, sem gomba vagy algák közé.

"Az élet fájának egy ismeretlen ágát találtuk meg, amely ebben a tóban él.

 

 

 

 

 

 Az emberiségnek aligha van még egy olyan felfedezése és alkotása, amely olyan mélyen 

tudta volna formálni világnézetűnket, mint a csiszolt üvegdarab, az optikai lencse. Már az ókor egy-két nagy kutatója  megsejtette, hogy a világ parányi részecskékből épül fel, de ezt  -  a maga lehetőségeinek határain belül -  a fénymikroszkóp bizonyította be.

 

   Antoni van Leeuwenhoek-ot (1632-1723) nem csak mikroszkópjáért, lencséinek tökéletességéért tiszteli az utókor, hanem méltán tartják számos tudományterület, így a botanika, az állattan,  biológia,  szövettan,  élettan, a kémia, és az orvostudomány mikroszkópos kutató úttörőjének.

 

 

A mücheni kutatók egy új találmánnyal rukkoltak elő, amely a Physical Review Letters januári számában került a nagyérdemű közönség elé. A szakemberek előállították a világ legkisebb „fülét”, azaz egy hangdetektort melynek segítségével nyomon követhetik a baktériumok által keltett hanghullámokat. Ezt a rendkívüli eszközt az úgynevezett „optikai csipeszből „alakították ki.  A fókuszált lézersugár által csapdázott lebegő aranyszemcsék mozgását követve sikerült rögzíteni a nanométerű objektumok hangrezgéseit és így meg tudták állapítani, hogy merről jön a hang.

 

 

Az influenza vírus ellen van védőoltás a nátha ellen sajnos nincs. Ennek az az egyik oka, hogy az influenza vírusok halálos megbetegedéseket is okozhatnak, míg a nátha vírusok csak enyhébb tüneteket hoznak létre a szervezetben. A nátha vírusok nem jutnak be a tüdőbe így csak felső légúti tüneteket okoznak és így nem igazán éri meg oltást kifejleszteni ellene.

A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tevő elektronmikroszkópot.

 

 

A Finnországban Üzemelő VTT Műszaki Kutatóközpont mérnök szakemberei feltaláltak egy olyan kiegészítőt, amelyet a kamerás mobiltelefonunkra szerelve, a telefonunkat átalakíthatjuk nagyfelbontású mikroszkóppá. A műszer segítségével századmilliméteres méretekig vizsgálódhatunk a mikrovilágban. Ezt a kisméretű készüléket a telefon kamerája elé kell felszerelni és a képernyőn láthatjuk a felnagyított képet, amelyet rögzíthetünk is a kamerával.

 

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az élő szövetekben zajló egészséges és kóros folyamatokat vizsgálnak a kutatók nanoméretben multifoton mikroszkóppal. Elsősorban a vese akut oxigén hiányos állapotában végbemenő folyamatot tanulmányozzák vele. Ez a készülék 120 millió forintjába került az intézetnek, de az első vélemények szerint óriási előrelépést jelent az orvostudomány területén. Íme, két szakember véleménye erről a csodálatos technikáról:

"A kétfoton-mikroszópos berendezés első látásra szokványosnak tűnő mikroszkóp, ám mégis különleges, mivel egy lézer segítségével bele tudunk világítani élő szervezetbe olyan mélyen, hogy éppen zajló élettani folyamatokat tudunk vele vizsgálni, tehát esetünkben egy kísérleti patkány veséjének szerkezetét látjuk" - mondta dr.

Érdemes újra és újra áttekinteni a mikroszkóp működésének alapelvét, melyhez most a BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközössége ad értékes leírást.

 

A mikroszkóp olyan összetett optikai nagyító rendszer, amellyel a vizsgált tárgy (preparátum, mely túl kicsi az emberi szem számára) kétszeres nagyítási módszerrel vizsgálható. A mikroszkopikusan kicsi dolgok vizsgálatához tehát mikroszkópra van szükségünk.

Egy mikroszkóp optikai részekből és az ezeket összefogó mechanikai részekből áll.

 

A mikroszkóp a XXI században az egyik legfontosabb technikai eszköz a tudomány számára.

Hosszú folyamat volt a technikai fejlődésben, amíg eljutottak a mai szintre. A szabad szemmel nem látható világ láthatóvá tételében az első lépést Hans Jansen és fia tették meg 1590-ben. Egy hosszú rézcsőbe két lencsét helyeztek el, amellyel mintegy tízszeres nagyítást sikerült elérniük. Ezzel az üveggel vizsgálták a bolhákat.

1610- ben Galilei fejlesztette tovább ezt a technikát.

 

Jake Baumnak a Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóközpontban, Melbourne-ben először sikerült lencsevégre kapnia azt a folyamatot , hogy hogyan hatol be a malária parazita a vörösvértestbe. A malária-kutató és munkatársai a kísérletet elektronmikroszkóppal és 3D immun-floureszcens mikrószkópos eljárással hajtották végre. Így sikerült állóképek sorozatát elkészíteni a „horrorisztikus” akcióról. A filmezés sikerének érdekében az áldozatnak kikiáltott vörösvértesteket heparinnal és E64-gyel befolyásolták

Ez a kísérlet nagy segítséget nyújthat a malária gyógyításában,,mivel megfigyelhetővé vált a malária parazita behatolásának módja  a vörösvértestbe.-

Forrás Hír24

 

 

 

A digitális mikroszkóp olyan berendezés, amelyik a mikroszkóppal felnagyított képet nagy sebességgel digitalizálja, azaz tárolhatóvá és továbbíthatóvá teszi.

 

E berendezéssel könnyebbé válik a távgyógyászat és a távdiagnosztika. Az orvoslás e modern formái Magyarországon most kezd elterjedni. Vannak már olyan informatikai fejlesztési irányok, amelyekhez az indítóerőt, azt a bizonyos első lökést a távdiagnosztika adta. 

Így számol be egy 2004-es origó cikk egy úttörő orvosi alkalmazásról:

 

A digitális szövettani laboratórium lelke, a digitális mikroszkópia az orvosi alkalmazáson kívül számos egyéb területen - az oktatásban, a gyógyszerkutatásban, a biotechnológiai fejlesztésekben, a kémiai kutatásban, az igazságügyi orvostani szakértés területén, a kriminológiában - jó szolgálatot tehet.

A Balatonfűzfői Vállalkozások és Civil Szerveződések Egyesülete európai uniós pályázaton nyert 53,3 millió forintból újítja fel az 1960-as években épült csillagvizsgáló leromlott állapotú épületét, amely idén novembertől kulturális központ is lesz.

Kontics Ferencné az egyesület elnöke elmondta, hogy a Balaton Csillagvizsgáló - LEADER Kultúrközpont 200 négyzetméteres, kétszintes épületét mintegy 44 millió forintból építik újjá, az ötvenfős előadóterem mellett kialakítanak oktató- és szakköri termeket, a pályázaton elnyert összeg fennmaradó részét csillagászati eszközök és berendezések, illetve bútorok beszerzésére fordítják.

Régebbi cikk, de biztos sokan nem tudjuk:

 

Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük - a találmány 2007-ben kapott nemzetközi szabadalmat, s a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) már elkészült a készülék prototípusa is. A 80-100 millió forint értékű készüléket az intézetben, hazai alapanyagokból szerelték össze.

 

A programban Szipőcs Róbert, a KFKI tehetséges fizikusa és Mák Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója is dolgozott - tette hozzá

az MTA elnöke.

Immáron 2. éve figyelik a Balatont különleges mikroszkóppal:

 

A vízbiológiai célú digitális holografikus mikroszkóp (DHM) kifejlesztésében az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) mellett a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. által vezetett konzorcium tagja két akadémiai kutatóintézet is részt vett.

 

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete a DHM technológia továbbfejlesztésével, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet pedig a felszíni vizek mikroszkopikus élővilágának képi megjelenítésével, adatbázis építésével vesz részt a munkában.

Régebbi hír, de érdekes:

Angliában található az az úgynevezett szinkroton, ami a részecskegyorsítók egyik alapvető fajtája, és nagy elismerésnek örvend a tudomány világában.

A hatalmas gépezet, amely South Oxfordshire-ben található, öt futballpályányi helyet foglal el, és olyan intenzitású fényt generál, amellyel a molekulák és atomok szintjéig kutatható az anyag szerkezete; számos tudományág veheti hasznát a rákkutatástól és a gyógyszerészettől a fizikán és a számítástechnikán át a csillagászatig - olvasható a BBC News honlapján.

Voltak már miniatűr bejegyzések az oldalon, de ezek - jelen esetben életképek - megint megérnek egy misét. Tudom, hogy nem mikroszkopikusak, és nem is túl tudományosak, na de picinek picik :) Egy kép ízleítőnek, a többiért a kattintás a linkre.

 

http://cre-art.blog.hu/2011/04/29/miniatur_eletkepek_3

A mikroszkóp (Görögül: mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan apró vizsgálati objektumokat. Az ilyen tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia. A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan.

Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek az élővilág egyik legszínesebb egyéniségét, a gombát!

Kezdve a kenyeret keltető élesztőgombától, át a gasztronómiai bravúrokat megkoronázó szarvasgombán át a fertőzéseket halomra gyilkoló penicillinig vagy a zuzmóig, a gombák számtalan módon színesítik, ízesítik és gazdagítják az életünket.

És hát igen, itt kell említést tennünk a kellemetlen bőr- és nemibajok tüneteiről, vagy a nedves falakon burjánzó penészgombákról is...

Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti.

Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek.Általánosan elfogadott nézet szerint a vírus fertőzőképes genetikai információ, amely a genetikai információt hordozó nukleinsavból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból áll.

Mivel életükhöz szükség van gazdaszervezetre, nem lehettek a legelső élőlények.

 

A baktériumok a legkisebb teljesen önálló élő szervezetek.

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is.

Ki ne töprengett volna még el azon közöttünk, hogy hogyan is áll össze egy molekula?

Az IBM tudósai tovább jutottak a töprengésnél: sikerült lefényképezniük a molekula születésének folyamatát.

Ugyanezeknek a kutatóknak korábban sikerült egy atom töltését megmérniük, szóval nem akármilyen koponyák gyűltek egybe a nagy mutatványhoz.

A kutatócsoport svájci laboratóriumában olyan új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egyszerűbb molekulák részletes kémiai szerkezete és kémiai kötései is megvizsgálhatók.

A vírusok felépítése olyan egyszerű, hogy nem is lehet egyértelműen az élőlények közé sorolni őket. A vírusok eddig a mikroszkópok számára túl kicsik voltak.

A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a víruskoncentráció mérésére.

A vírusmikroszkóp ismert fizikai jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket.

Bizarr élőlény éli világát New England és Kanada sós mocsaraiban: a különleges vizicsiga, az Elysia chlorotica képes ugyanis energiaszükségletét kizárólag fotoszintézissel kielégíteni.

A csoda vízicsigák szervezetében megtalálhatóak a növények zöld színéért felelős klorofillt előállító gének,és a fotoszintézis folyamatát elvégző kloroplasztok is, melyeket kreatív a csigák másik táplálékuk, az algák elfogyasztásából nyerik.

A fotoszintetizáló algák fogyasztása, és a kloroplasztok beépítése után így képessé válnak a fényből életet adó energiát nyerni.

A szabad szemmel legtöbbször láthatatlan méretű rovarokról, mikroszkóppal készített, megdöbbentő, horrorfilmekbe illő felvételeket tettek közzé a WebEcoist oldalán.

Borasztó, hátborzongató, egyben vicces képek, szép álmokat! :D

 

 

 

 

 

Elég érdekes és különleges hírt találtam a neten egy művésznőről, akinek hihetetlen türelme lehet :)

 

"Világ életemben molyolgatós voltam, már kiskoromban is elvoltam ott, ahová letettek a szüleim - persze, ha érdekelt az a valami, amivel éppen lefoglaltak -, és nem jelentett gondot órákon keresztül játszani. Külön világot teremtettem magamnak, amiben mindennek és mindenkinek megvolt a maga fontos szerepe; én voltam a rendező, az író és a főszereplő is egyben."

Dalton Ghetti foglalkozása szerint ács, aki mikroszkopikus méretű csodákat készít, rengeteg munkaórát beleölve mulandó alkotásaiba.

Szerencsére semmi sem állhat a mikorszkopikus világra kíváncsi tekintetek útjába, az egyre bővülő mikroszkóp választékból mindenki kedvére válogathat.

 

Legyen biológiai mikroszkóp, sztereó mikroszkóp, vagy a szakszerű megfigyelésekhez készülő, komolyabb kutatásokhoz használatos speciális mikorszkóp, az alapeszköz és annak megfelelő használata még kevés a profi mikroszkópiához.

 

Számos kiegészítő kellékre, segédanyagra és eszközre lesz még szükségünk ahhoz, hogy igazán elmélyedhessünk, és teljes egészében élvezhessük a mikroszkpokus világot.

A Mars Surveyor 2001 expedíciót annak idején lefújták, de a Mars-szonda félkész leszállóegységéből alakították ki a NASA Jet Propulsion Laboratoryumában a Phoenix űrszondát, mely 2008 május 25-én sikeresen landolt a Mars felszínén, hogy szénné elemezze annak minden, emberi eszközzel kianalizálható porszemét is.

Ez az a szonda, mely több, mint 2,5 méter hosszú robotkarának és kifinomult műszereinek segítségével vizet talált a vörös bolygón, miközben tűpontos meteorológiai berendezéseive a légköri viszonyokat figyelte.

A Füvek népéről készült nagy sikerű, több díjjal is kitüntetett film készítésének során az alkotók mintha egészen összetöpörödtek volna, különleges mikroszkopikus technikai eljárásokban rejlő lehetőségek kiaknázásával készítették el lenyűgöző művüket.

Ennél is messzebbre vezet a a mikro-távjelenlét, amit leginkább a diagnosztikai orvostudományban hasznosítanak.

A mikro-távjelenlét segítségével a kutatók mikroszkopikus élőlények bőrébe bújnak, egészen új szemszögbőlmegismerve mondjuk egy rovarközösség, vagy egy sejtközösség életét, az emberi test, akár a saját teste életét.

 Planktonok nélkül elképzelhetetlen lenne a tengeri élet, de nélkülük benzin és autózás sem létezne, mi több, még felhők sem képződnének. Most Richard Kirby angol tudós készített róluk ragyogó képeket - naná, hogy mikroszkóp segítségével!

Richard Kirby könyve, az Ocean Drifters (szó szerint: Az óceán lebegő lényei) számos csodálatos fényképet tartalmaz a planktonokról, azokról az apró lebegő lényekről, amelyek nélkül a tengerek élővilága elképzelhetetlen.

Meglepő vagy mulatságos, mindenesetre némi barkácsolással másodpercek alatt mikroszkóppá fejleszthető tovább az iPhone lencséje.

A recept a következő: végy egy az Amazonról 5-7 dollárért beszerezhető, az alábbi videón is látható SE Mini x45-ös, amúgy játékszernek tetsző mikroszkópot. Erősítsd rá egy 2-4 dollárért megvásárolható iPhone hátlapra. Ennyi kell a házilag elkészíthető iMikroszkóphoz. Felhasználása egyénfüggő, de némi kézügyesség és cirka kétezer forint csupán az ára annak, hogy megdöbbentően részletes - és a művészi vénától függően gyönyörű - képekkel dicsekedhessünk.

A mikroszkopikus fekete lyukak, a sötét anyag felderítésére alkalmas az az új szuperműszer, amit a CERN-ben építettek. Vannak, akik szerint ez a valaha épített legizgalmasabb tudományos mérőeszköz!

Nem is csigázok tovább senkit, amiről szó van, az az Alfa mágneses spektrométer (AMS) névre hallgat, és tulajdonképpen egy részecskefizikai kutatóeszköz, ami a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után.

A mikroszkopikus tengeri életet jelképező fitoplanktonok óriási szerepet játszanak az óceánok tápláléklánc- egyensúlyának fenntartásában. Az élőlények mennyisége 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évszázadban, a tudósok szerint a katasztrofális következmények az embereket is érintik majd.

De miről is beszélek? Nos, a fitoplanktonok mikroszkopikus élőlények, amelyek fotoszintézisre képesek. Az óceán felsőbb rétegeiben élnek, oxigéntermelésükkel hozzájárulnak a mi életfeltételeink megteremtéséhez is.

A Realitypod.com Magazin összeszedte a világ - szerinte - leggyönörűbb, lélegzetelállító mikroszkópos képeit. Tudtad, hogy ilyen csodás is lehet a miniatűrök univerzuma?

 

1. KOVAMOSZATBÓL SZIVÁRVÁNY

 

Első képünk polarizációs fényszűrőkön keresztül készült, a brit mikroszkópista Michael Stringer által. 2008-ban top helyezést ért el a  Nikon Small World Photomicrography Competition-ön.

 

 

 

 

 

2. IGÉZŐ SZEMPÁR

 

Ugye, ismerős ez a fickó?

Hoppáré! Az egész - és tessék szó szerint érteni - univerzumot sikerült egyetlen kép alá hozni, ahogy azt még sohasem láthattuk. A hihetetlen felvételt a Planck elnevezésű űrszonda távcsövével örökítették meg. A világon először!

 

Ide kell vetni a pillantást:

 

 

 Gyors útmutatás:

 

a képen látható fényes vízszintes csík a galaxis fő tengelye, az a sík, amelyen a Nap és a Föld kering. A felvétel tulajdonképpen egy hatalmas mozaikkép, amely a Föld körül keringő Planck-űrszonda méréseinek összesítése képekben.

Mágikus, igen, mert olyan univerzumokat fedezhetünk fel általa, amikről régen elképzelésünk sem volt. És még milyen hosszú út áll előttünk! Mindenesetre a mikroszkop.hu oldalon mindenki kedvére válogathat a csodálatos szerkezetek közül.

 

Bizony, azt kell mondjuk, ilyen átfogó oldal már régen került a szemünk elé, ami ennyire odafigyel arra, hogyan kínálja az érdeklődőknek a mikroszkópokat. Azaz: nem csak egy listát kapunk oszt jónapot, hanem pontosan részletezett paramétereket, sőt, egy komplett vásárlási útmutatót!

Nehéz feldolgoznia az emberi agynak, hogy az alábbi képek nem digitális 3D művészeti alkotások, hanem egyszerű pollenszemcsék. Azért csak próbáljuk meg, mert így van :) Neked mi a véleményed róluk?

 

 Agyserkentő koncepcióval rukkolt elő egy izlandi-dán művész, bizonyos Olafur Eliasson: mikroszkópot alkotott - még ha nem is olyat, amiben egy tudós kedvét lelné.
 
Eliasson művészetéről úgy írnak: az egyszerre rugaszkodik messze a földtől és marad grandiózusan realista. Munkáira jellemző, hogy azok mindig kapcsolódnak valamiként az ökológiához és a múlandósághoz, és tipikusan emberekkel-városokkal foglalkozó alkotásokat kreál (vagy kreációkat alkot, haha).

 Erről, ha jól emlékszem, még nem beszéltünk behatóan, úgyhogy engedelmetekkel összeszedtem pár infót, hiszen a fotózásnak ez az ága is tartogat nagyszerű meglepetéseket, felfedezéseket.

A fotográfia szóban forgó ága tulajdonképpen a tudományos és az alkalmazott fotó határán mozog. Egy mikroszkóppal dolgozó fotósnak ugyanis nemcsak a dolog művészi-alkotói részét, hanem a mikroszkópot is alaposan ismernie kell. Barátja kell, hogy legyen. A legjobb. Nem feledendő az sem, hogy a fényképezendô tárgy, azaz a mikroszkópos preparátum elkészítése úgyszintén nem egyszerű feladat!

És az érdekes az, hogy úgy is nevezik: Különösen Nagy Teleszkóp. Kreatív név, nem?  Hozzávetőlegesen 1 milliárd eurót invesztálnak bele, átmérője potom 42 méteres lesz.

 

A cikkek, amik írnak róla, azt mondják, hogy segítségével a csillagászok a világegyetem legtávolabbi és eddig legsötétebbnek hitt zugait, főként a Naprendszeren túli bolygókat vizsgálhatják majd könnyűszerrel.

 

Az elképzelések szerint a teleszkóp felbontása akkora lesz, hogy akár Föld méretű bolygó nyomára is lehet majd bukkanni, és talán megfejthető lesz vele a sötét anyag rejtélye, amiképpen az is, hogy egyedül vagyunk-e a világmindenségben.

 Európa légiforgalma leállt, mindenki az izlandi vulkán kitöréséről beszél. Na de mit jelent ez a természeti jelenség a tudomány szemszögéből, vagy még inkább, a mikroszkóp méretű világ perspektívájából?

 

Leginkább azt, hogy ez a hatalmas vulkáni hamufelhő, ami beterítette most az öreg kontinenst, nem csak fotózható jelenség, de rizikós is lehet az emberi egészségre. Gondolom nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet azt javasolta az európaiaknak: a légkörbe jutott hamu aláhullásakor lehetőségeik szerint maradjanak fedett helyen.

Két külön "csőbe" nézünk bele mindkettő esetében. De mi is a lényegi különbség? Elmondom röviden, érthetően :)

 

 

Mert ugye nem mindegy, még ha megtévesztően hasonlatosak is egymáshoz. A binokuláris mikroszkóppal csupán annyi a helyzet, hogy megoldja azt, hogy ne kelljen fárasztani szemeinket, hiszen itt nem kell külön behunyni az egyiket, nyitva lehet mindkettő, hiszen két külön "úton" tekintjük meg a tárgylemezre került akármicsodát. A két okulárhoz azonban csak egy kimeneti objektív tartozik, szóval összességében tényleg csak a megfigyelés kíméletességére szolgál: az objektíven keresztülhaladt sugarakat még a valódi kép keletkezése előtt egy félig áteresztő és félig tükröző prizma két sugárnyalábra bontja, amelyek külön-külön képeket hoznak létre.

 Na, melyik cég lehet ez? Elárulom: a német Zeiss. Termékeiket éppen 120 éve kezdték gyártani, de az 1890-es profilbővítésig tényleg csak mikroszkópok gyártásával foglalkoztak.

 

Mindezek miatt gondolom, hogy nem probléma, ha e hasábokon is megemlékezünk a kezdetekről. A Zeiss nem egy mai szupertrendi cég, 1846-ban indultak, orvosi optikai eszközökkel és mikroszkópokkal. A már említett évszám mérföldkő volt, ekkor szánták rá magukat, hogy a fotózáshoz használatos optikák terén is kipróbálják magukat.

 1994-ben nyilvánította az ENSZ szervezete március 22-ét a Víz Világnapjává, amit győrben egy - főleg gyerekeknek - különleges programmal köszöntenek most hétfőn, aminek keretében nagyteljesítményű mikroszkópokat is kezünkbe vehetünk!

Tehát a lényeg: március 22-én, azaz a jövő hét hétfőjén délelőtt tízkor az ÉDUKÖVIZIG Kálóczy téri Árvízvédelmi Központjában (Győr, Kálóczy tér 8.)  A gyerekek megismerkedhetnek a vízi élővilág szépségeivel, végigkövethetik a halak vándorlását a Dunában, feleleveníthetik a győri vízellátás történetét, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb:  mikroszkópon keresztül nézhetik a víz mélyén mozgó-lebegő miniatűr élőlényeket.

 ...Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan már erre is lehetőségünk nyílik. Egy több nemzet fiaiból összeállt kutatócsoport heurékát kiáltott: ez szabad szemmel nem látható kristályokkal valósággá válhat!

 

Konkrétan kapacitásduplázásról beszélnek. Arra apellálnak, hogy ugyan a mágneses kvantumpontoknak tartott kristályok önmagukban nem számítanak újdonságnak, elvégre több mint egy teljes évtizede alkalmazza már őket az információtechnológia LEDekben, ipari chipekben, napelemekben, most mégis találtak egy módot arra, hogy  ne csupán irányíthassák azokat a bizonyos elektronokat azokkal a bizonyos kvantumpontokkal, de leolvashassák azok spinjét is, kaput nyitva így a kristályok adattárolásban való hasznosítása előtt is.

 Az angol származású Steve Gschmeissnernek mindig is nagy álma volt, hogy speciális elektronmikroszkóppal fényképezhessen ízeltlábúakat. A 61 évét taposó fotós maga is hátrahőkölt a végeredmény láttán :)

 

Az egymilliószoros nagyítás által produkált végeredmény ugyanis döbbenetes és megrázó. A legvéresebb Z-kategóriás horrorfilmek köszönnek vissza általuk, jókat borzonghatunk a gyilkos csáprágók, gusztustalan szőrhegyek

láttán. Vagy az milyen már, hogy egy bolhából ilyen tüskék állnak ki, és úgy néz ki mint egy avatar-navi és starwars-jarjar ötvözete?

Ruhadarabként is viselhető, olcsó és nem utolsósorban könnyű elemeket fejlesztettek ki aStanford Egyetem tudósai. Szerintük a mikroszkopikus méretű, szemmel láthatatlan karboncsövekkel beburkolt textíliákban van a jövő!

 

Felfigyeltek ugyanis arra, hogy az ún. egyfalú szénnanocsöveknek hívott karbonszálak pamutszövetre illeszkedve hatékonyan tárolják az elektromos áramot, mialatt a textíliák hajlékonyak, illetve a megszokott ruhaszövetekhez hasonlóan nyúlékonyak maradnak.

 A mikroszkópikus baktériumok univerzumából néha egészen érdekfeszítő hírek röppennek fel. Most például az, hogy a Szegedi Tudományegyetem révén új ruhaféle látott napvilágot, ami miniatűr ezüstszemcséivel harcol az ellen, ami ellen harcolnia kell.

 

Persze nem textilipari forradalomról beszélünk, vagy a ruhagyártás gyökeres átalakulásáról, hanem arról, hogy kiaknázzák az ezüst mikrobaülő hatását. Azaz: nanométeres méretű ezüstszemcséket alakítanaj ki a szövet felületén, amik a mosás, szárítás, vasalás után is ott maradnak, és becsületesen kifejtik baktérium- és gombaölő hatásukat.

A mikroszkóp (görögül:mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan parányokat. Az ilyen tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan.

Talán kevesen gondolnák, hogy baktériouméknál is dúl a háború a táplálékért, és a területért. Itt is az erősebb győz, és elbukik a gyengébb. Mi a szerepe ebben az egészben a probiotikumnak?

Nézzük példának okáért a bélflórát: amikor annak egészséges egyensúlya megbillen, mondjuk egy antibiotikumkúra során, akkor kellemetlen közérzet, hasmenés,  rosszabb emésztés jelezheti, hogy a jótékony baktériumok enyhén szólva hátrányba kerültek és segítségért kiáltanak.

Sokszor az segít a legtöbbet, amit nem látunk. Ilyen a mikroszkópikus méretű staphillococcus baktérium is, amiről megállapították, hogy ha sokat mosakodunk, akkor lemossuk őt is, ami nem jár túl jó következményekkel.

A staphillococcus, ami a normál baktérium flóránk fontos részét képezi, gátolja a bőr gyulladását sérülések után. Az emberi és egerekből kivont baktérium-tenyészeteken végzett vizsgálatok nem csak a sebgyógyulás eddig ismeretlen folyamataira világítottak rá, de mikroszkópikus szinten is magyarázattal szolgáltak a higiénia működésének megértésére - például hogy a kiscsaládokban felnövő, egyke gyerekek immunrendszere miért lesz gyengébb, miért jellemzőbb rájuk a szénanátha és az ekcéma kialakulása.

Most, hogy leesett az első hó, engedjétek meg, hogy egy kis nem-saját anyaggal örvendeztesselek meg benneteket. Bizonyos Kenneth G. Libbrecht hókristály fotóit mutatnám meg nektek. Ha gondoljátok,a tudós oldala http://www.its.caltech.edu/~atomic/snowcrystals/photos/photos.htm

 

 A hókristályok lenyűgöző formáját egyébként Kepler (igen, a csillagász!) látta először, 1611-ben. Természetesen a havat csak hónak való körülmények között lehet vizsgálni, hiszen azonnal elolvadna, még az emberi kéz melegétől is.

Hétvégén sokat beszélgettünk a szúnyogokról, csípő, idegesítő rovarokról, az egyik barátommal, kollégámmal, ennek apropójából hoztam ezt a videót, és ezt a másolt leírást ezekről a mindenki által ismert, bosszantó kis teremtményekről.

 

 

A videóban 800x a legnagyobb nagyítás, és sima egyszerű fénymikroszkóppalkészült. A vizsgálati rovart sikerült kiváló állapotban rögzíteni, ezért is láthatóak olyan jól a részletek!

 

 

DIPTERA - KÉTSZÁRNYÚAK
Culicidae- igazi szúnyogok

Karcsú, megnyúlt alakúak.

Vettem egy csepp mintát az akcáriumaim egyikéből, hogy egy kicsit körülnézzek, miújság a víz állapotával. Nem is kellett sokat keresgélnem, máris egy lakmározó kerekesféreg családba botlottam.

 

 

A kerekesférgekről mondjuk nagyon roviden:

A kerekesféreg nem egy fajnak a neve, hanem egy kb 1800 fajból álló törzse az állatvilágnak. Megtalálhatóak édes, félsós és sós vízben, nedves talajban, és legkülönbözőbb nyirkos helyeken.
Tavasszal szinte minden szervesanyagban gazdag kis pocsolyában megtalálhatók, amelyek vegyi szennyeződéstől mentesek. Nagymértékben hozzájárulnak vizeink természetes tisztulásához, hiszen a legtöbb faj bomló szerves anyaggal, különböző gombákkal és baktériumokkal, lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkozik, valamint ők maguk is fontos táplálékul szolgálnak halivadékoknak, vagy más apróbb állatoknak, például a szintén jól ismert Daphnia fajainak.

Egysejtűek (Protozoa)

 

Osztályozás:

  * Egyféle magvúak törzse

ostorosok
galléros ostorosok
gyökérlábúak
spórások

 * Kétféle magvúak törzse

csillósok

Protozoák – egysejtűek (véglények)

 

    * 250 faj,
    * Nincs valódi sejtfaluk,
    * Kis méretűek, alakjuk változó,
    * Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a gilisztákéval,
    * Baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak,
    * Segítenek a talajban a mikroszervezetek visszaszorításában,
    * Eléggé ellenállóak, képesek extrém körülményeket túlélni a talajban.

 

A mikroszkópunk tárgylemezére általában ártalmatlan, vagy már nem is élő élőlényket helyezünk. Megfigyelésük többnyire veszélytelenül is izgalmas. Egy amőba ebédjét végignézni pl kifejezetten felemelő! Ha nem emberi agyszövet a tápláléka!

 

 

A hétvégén rengeteg DR House epizódot néztem meg DVD ről, és az egyikben egy agyrágó amőba szerepelt. Nem hittem a szememnek, úgyhogy ma körülnéztem az interneten és amir bukkantam az félelmetes! Az egyik orvosi oldalon éppen ennek a House epizódnak a kapcsán írnak róla.

Ti is tapasztaltátok már, hogy a tárgylemezre csöppentett pocsolyavízben úszkáló egysejtűeket képtelenség megfigyelni, olyan gyorsan száguldoznak?

Van néhány egészen egyszerű módszer a lelassításukra, amit érdemes kipróbálni. Létezik egy professzionális csepp amerikában (http://www.carolina.com/product/885141.do), amit direkt amőbák lassítására fejlesztettek ki. Nem túl drága, de a megrendeléssel járó macera helyett, lássunk néhány "házi" megoldást.

A hobbi mikroszkóposok legegyszerűbb "kutatási területe" az őket körülvevő élő és élettelen dolgok vizsgálata. Biztosan mindenki tett már tárgylemezre saját vércseppet, hangyát,  vagy szobanövény levelének a metszetét.

 

Ha alaposan körülnézünk lakóhelyünk környékén, fantasztikus megfigyelni valókat találhatunk. A Mikroszkóp lencséjén keresztül újraértelmezhetjük a bennünket körülvevő egyszerű valóságot, és megpillanthatjuk, hogy milyen csodálatosan összetett a világ minden egyes teremtménye.

Ha 2009 szeptember 15-ig csatlakozol a Mikroszkóp klubhoz, akkor megnyerheted az 5db "A mikroszkóp használata" című könyv egyikét!

 

A könyv óriási segítség lehet mikroszkopizálással foglalkozó leendő kutatóknak, lelkes amatőröknek, gyerekeknek, és a mikrobiológia iránt érdeklődőknek egyaránt.

 

A könyv ismertetője röviden:

 

Milyen mikroszkópot vegyek?

 

Hogyan kell preparátumot készíteni?

 

Mivel fessem meg a sejteket, hogy a legjobban lássam õket?

 

A digitális forradalom természetesen elérte a mikroszkópok világát is. Bár a mikroszkópia talán mindig is valamiféle analóg, megfelelőlen egymáshoz illesztett lencsék működtetéséből fog kiindulni, azért nem szabad figyelmen kívül hagyni a digitális feldolgozást sem.

 

 

Az USB mikroszkópok gyakorlatilag egy webkamera elé szerelt nagyítólencséből állnak. A képet azonban nem egy szűk és homályos keresőben kell nézni, hanem a kedvenc plazma tévénken, vagy számítógépünk monitorán.

A Nemzeti Tudományos Akadémia közlönyében is megjelent a hír, mely új megközelítést ad a dinoszauruszok táplálkozására vonatkozóan.

 

A Leicester-i Egyetem munkatársai közös kutatást végeztek a Természettudományi Múzeum kutatóival. A dinoszauruszok fogait vizsgálva kiderítették, hogy milyen helyet foglaltak el az ökoszisztémában többtízmillió évvel ezelőtt. A fokakat mikroszkóp alá vették, a rajtuk lévő karcolások segítségével derült ki az akkori faj rágási módja.

Robert Brown neve ismert a tudományos világban. Az "univerzális zseni"-ként is ismert férfi 1773-ban született Skóciában. Nem véletlen vívta ki magának a fenti "nevet", amellett, hogy orvos és botanikus volt, ő a sejtmag és a molekuláris mozgás feltalálója, ezenkívül szerzőként és könyvtárosként is tevékenykedett.

 

Brown orvosnak készült, de tanulmányai után 1795-ben belépett a hadseregbe.

 

Botanikusként tevékenykedett később tovább, a 19. század első felében igen elismert lett már szakmájában.

Aki szereti a mikroszkópot, alapvetően kíváncsi ember. Minden érdekli a legapróbb részletekig, a szó szoros értelmében. Annál meg izgalmasabb dolog nincs is, ha tanulmánya tárgya éppen egy másik bolygóról való...

 

Sokunknak ez csak álom marad. Viszont a NASA Phoenix leszállóegysége elkészíthette a Mars vöröses porának egyetlen részecskéjéről való felvételét, melynél egy atomi erő mikroszkópot alkalmaztak.

 

A mikroszkópot a svájci Neuchatel Egyetem kutatója, Urs Stafer és csapata készítette el.

 

Mi a mikroszkopizálás lényege?

 

Különféle apró tárgyak, élőlények, minták vizsgálata mikroszkóp segítségével -  mondhatnánk egyszerű tudományossággal, de ennél sokkal többről van szó! A mikroszkóp ablakot nyit a világra, ami körül vesz bennünket, csak éppen soha nem láthatjuk!

 

A megszokott rendkívülivé válik, amint mikroszkópon át vizsgáljuk. Felfedezhetjük, hogy szinte bármi, ami él vagy élt, számtalan apró, sejtnek nevezett összetevőből áll, amelyek mesés látványt nyújtanak - legyen szó akár saját vérünkről, a penészről, az élesztőgombákról és különféle baktériumokról.

Lássuk, mi található újdonsült mikroszkópunkban:

 

 

 

 (kattints a képre, hogy nagyobb legyen)

 

Mikroszkóp Objektívek

 

Az objektívek a mikroszkópok fontos részei, később részletesen is foglalkozunk velük. Fő feladatuk, hogy a vizsgált tárgyon áthaladó, vagy arról visszavert fénysugarakat összegyűjtsék, és a keletkező képet mikroszkóp belsejében felfelé vetítsék. A szemlencse (okulár) ezt a képet tovább nagyítja. A legtöbb  inőségi mikroszkópban üveglencsék találhatók.

Egyéb mikroszkóptípusok

Többfajta, jelentősen továbbfejlesztett mikroszkóptípus is létezik, különféle célfeladatokra és kutatási munkákra. A rendkívül sokféle típusból csak néhányat említünk meg.

Fáziskontraszt - A mikroszkóp a beérkező fény fáziskülönbségeit felhasználva a tárgy különböző részeiről igen kontrasztos
képet állít elő.

 

Polarizációs mikroszkóp - A mikroszkópban a tárgyat polarizált fénnyel világítják meg. A keletkező kép az élő vagy élettelen tárgy összetételének és felépítésének vizsgálatára szolgál, például kristályok megfigyelésére, kémiai mikroszkopizálás vagy optikai ásványtani kutatások során.

Szívesen kipróbálnád, hogy milyen is belenézni egy mikroszkópba?

 

Ezt most megteheted! Kiválasztottam a három legtipikusabb mikroszkóp-fajta szimulációs programját egy külfüldi weboldalról. Használd a fókuszt, a nagyítást, és a legördülő listából válassz vizsgálati mintát!

 

Klikkelj a képekre, várj egy percet és máris kipróbálhatod a mikroszkópot.

 

Elektronmikroszkóp

 

 

Sztereo zoom mikroszkóp

 

 

 

Konfokális mikroszkóp

 

A mikroszkóp történetének felkutatásában már az első lépéseknél nehézségekbe ütköztem. Próbáltam kutatni a feltalálója után, de mivel erről az igen nagy eseményről nem maradt ránk egy feljegyzés sem, nem lehet tudni pontosan a feltaláló kilétét sem.

 

Ami biztos, hogy a mikroszkóp mintegy 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Három szemüvegkészítőt említenek a találmány atyjaként, Hans Lippershey-t, Hans Janssen-t és fiát, Zacharias Janssen-t.

Amikor először a mikroszkóp keresőjébe nézel, valami lenyűgöző érzés kerít hatalmába. Észreveszed, hogy a szabadszemmel láthatatlan világ legalább olyan összetett, színes és formagazdag, mint a szemmel látható. Ahogy egyre nagyobb nagyításra váltasz az is kiderül, hogy minden részlet mögött újabb részletek sokasága rejlik, hogy a bármeddig nagyíthatunk, mindig látható valamilyen formába rendeződő anyag.

 

Ahány mikroszkóp, annyiféle lehetőség! Nézzük meg a különbséget az laboratóriumi elektronmikroszkópok hatalmas felbontású, tiszta és részletes képei t vagy a legegyszerűbb biológiai mikroszkópok kissé homályos, alulvilágított, sárgás látványát.