Ne becsüljük le a homokszemeket.

Városok, egész birodalmak épülhetnek belőlük, és világokat pusztíthatnak el.

Életet adnak és életet vehetnek el, kincset is érhetnek, jó kezekbe kerülve.

Rossz kezekbe kerülve egy fabatkát sem...:)

Művészeket ihletnek, grafikusokat, írókat és költőket, filozófusokat - és persze tudósokat és örökké kutatni vágyó kisgyerekeket.

Én minden tulajdonsága közül a szépségét szeretem a legjobban.

Ha azt mondom, homok, az embereknek általában apró, barna kövecskék tömege jut eszébe.

Ki ne töprengett volna még el azon közöttünk, hogy hogyan is áll össze egy molekula?

Az IBM tudósai tovább jutottak a töprengésnél: sikerült lefényképezniük a molekula születésének folyamatát.

Ugyanezeknek a kutatóknak korábban sikerült egy atom töltését megmérniük, szóval nem akármilyen koponyák gyűltek egybe a nagy mutatványhoz.

A kutatócsoport svájci laboratóriumában olyan új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egyszerűbb molekulák részletes kémiai szerkezete és kémiai kötései is megvizsgálhatók.

Bizarr élőlény éli világát New England és Kanada sós mocsaraiban: a különleges vizicsiga, az Elysia chlorotica képes ugyanis energiaszükségletét kizárólag fotoszintézissel kielégíteni.

A csoda vízicsigák szervezetében megtalálhatóak a növények zöld színéért felelős klorofillt előállító gének,és a fotoszintézis folyamatát elvégző kloroplasztok is, melyeket kreatív a csigák másik táplálékuk, az algák elfogyasztásából nyerik.

A fotoszintetizáló algák fogyasztása, és a kloroplasztok beépítése után így képessé válnak a fényből életet adó energiát nyerni.

 Planktonok nélkül elképzelhetetlen lenne a tengeri élet, de nélkülük benzin és autózás sem létezne, mi több, még felhők sem képződnének. Most Richard Kirby angol tudós készített róluk ragyogó képeket - naná, hogy mikroszkóp segítségével!

Richard Kirby könyve, az Ocean Drifters (szó szerint: Az óceán lebegő lényei) számos csodálatos fényképet tartalmaz a planktonokról, azokról az apró lebegő lényekről, amelyek nélkül a tengerek élővilága elképzelhetetlen.

A mikroszkopikus fekete lyukak, a sötét anyag felderítésére alkalmas az az új szuperműszer, amit a CERN-ben építettek. Vannak, akik szerint ez a valaha épített legizgalmasabb tudományos mérőeszköz!

Nem is csigázok tovább senkit, amiről szó van, az az Alfa mágneses spektrométer (AMS) névre hallgat, és tulajdonképpen egy részecskefizikai kutatóeszköz, ami a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után.

A mikroszkopikus tengeri életet jelképező fitoplanktonok óriási szerepet játszanak az óceánok tápláléklánc- egyensúlyának fenntartásában. Az élőlények mennyisége 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évszázadban, a tudósok szerint a katasztrofális következmények az embereket is érintik majd.

De miről is beszélek? Nos, a fitoplanktonok mikroszkopikus élőlények, amelyek fotoszintézisre képesek. Az óceán felsőbb rétegeiben élnek, oxigéntermelésükkel hozzájárulnak a mi életfeltételeink megteremtéséhez is.

 ...Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan már erre is lehetőségünk nyílik. Egy több nemzet fiaiból összeállt kutatócsoport heurékát kiáltott: ez szabad szemmel nem látható kristályokkal valósággá válhat!

 

Konkrétan kapacitásduplázásról beszélnek. Arra apellálnak, hogy ugyan a mágneses kvantumpontoknak tartott kristályok önmagukban nem számítanak újdonságnak, elvégre több mint egy teljes évtizede alkalmazza már őket az információtechnológia LEDekben, ipari chipekben, napelemekben, most mégis találtak egy módot arra, hogy  ne csupán irányíthassák azokat a bizonyos elektronokat azokkal a bizonyos kvantumpontokkal, de leolvashassák azok spinjét is, kaput nyitva így a kristályok adattárolásban való hasznosítása előtt is.

Ruhadarabként is viselhető, olcsó és nem utolsósorban könnyű elemeket fejlesztettek ki aStanford Egyetem tudósai. Szerintük a mikroszkopikus méretű, szemmel láthatatlan karboncsövekkel beburkolt textíliákban van a jövő!

 

Felfigyeltek ugyanis arra, hogy az ún. egyfalú szénnanocsöveknek hívott karbonszálak pamutszövetre illeszkedve hatékonyan tárolják az elektromos áramot, mialatt a textíliák hajlékonyak, illetve a megszokott ruhaszövetekhez hasonlóan nyúlékonyak maradnak.

 A mikroszkópikus baktériumok univerzumából néha egészen érdekfeszítő hírek röppennek fel. Most például az, hogy a Szegedi Tudományegyetem révén új ruhaféle látott napvilágot, ami miniatűr ezüstszemcséivel harcol az ellen, ami ellen harcolnia kell.

 

Persze nem textilipari forradalomról beszélünk, vagy a ruhagyártás gyökeres átalakulásáról, hanem arról, hogy kiaknázzák az ezüst mikrobaülő hatását. Azaz: nanométeres méretű ezüstszemcséket alakítanaj ki a szövet felületén, amik a mosás, szárítás, vasalás után is ott maradnak, és becsületesen kifejtik baktérium- és gombaölő hatásukat.

 

A mikroszkópunk tárgylemezére általában ártalmatlan, vagy már nem is élő élőlényket helyezünk. Megfigyelésük többnyire veszélytelenül is izgalmas. Egy amőba ebédjét végignézni pl kifejezetten felemelő! Ha nem emberi agyszövet a tápláléka!

 

 

A hétvégén rengeteg DR House epizódot néztem meg DVD ről, és az egyikben egy agyrágó amőba szerepelt. Nem hittem a szememnek, úgyhogy ma körülnéztem az interneten és amir bukkantam az félelmetes! Az egyik orvosi oldalon éppen ennek a House epizódnak a kapcsán írnak róla.

Ti is tapasztaltátok már, hogy a tárgylemezre csöppentett pocsolyavízben úszkáló egysejtűeket képtelenség megfigyelni, olyan gyorsan száguldoznak?

Van néhány egészen egyszerű módszer a lelassításukra, amit érdemes kipróbálni. Létezik egy professzionális csepp amerikában (http://www.carolina.com/product/885141.do), amit direkt amőbák lassítására fejlesztettek ki. Nem túl drága, de a megrendeléssel járó macera helyett, lássunk néhány "házi" megoldást.

A Nemzeti Tudományos Akadémia közlönyében is megjelent a hír, mely új megközelítést ad a dinoszauruszok táplálkozására vonatkozóan.

 

A Leicester-i Egyetem munkatársai közös kutatást végeztek a Természettudományi Múzeum kutatóival. A dinoszauruszok fogait vizsgálva kiderítették, hogy milyen helyet foglaltak el az ökoszisztémában többtízmillió évvel ezelőtt. A fokakat mikroszkóp alá vették, a rajtuk lévő karcolások segítségével derült ki az akkori faj rágási módja.

 

Mi a mikroszkopizálás lényege?

 

Különféle apró tárgyak, élőlények, minták vizsgálata mikroszkóp segítségével -  mondhatnánk egyszerű tudományossággal, de ennél sokkal többről van szó! A mikroszkóp ablakot nyit a világra, ami körül vesz bennünket, csak éppen soha nem láthatjuk!

 

A megszokott rendkívülivé válik, amint mikroszkópon át vizsgáljuk. Felfedezhetjük, hogy szinte bármi, ami él vagy élt, számtalan apró, sejtnek nevezett összetevőből áll, amelyek mesés látványt nyújtanak - legyen szó akár saját vérünkről, a penészről, az élesztőgombákról és különféle baktériumokról.

Lássuk, mi található újdonsült mikroszkópunkban:

 

 

 

 (kattints a képre, hogy nagyobb legyen)

 

Mikroszkóp Objektívek

 

Az objektívek a mikroszkópok fontos részei, később részletesen is foglalkozunk velük. Fő feladatuk, hogy a vizsgált tárgyon áthaladó, vagy arról visszavert fénysugarakat összegyűjtsék, és a keletkező képet mikroszkóp belsejében felfelé vetítsék. A szemlencse (okulár) ezt a képet tovább nagyítja. A legtöbb  inőségi mikroszkópban üveglencsék találhatók.

Egyéb mikroszkóptípusok

Többfajta, jelentősen továbbfejlesztett mikroszkóptípus is létezik, különféle célfeladatokra és kutatási munkákra. A rendkívül sokféle típusból csak néhányat említünk meg.

Fáziskontraszt - A mikroszkóp a beérkező fény fáziskülönbségeit felhasználva a tárgy különböző részeiről igen kontrasztos
képet állít elő.

 

Polarizációs mikroszkóp - A mikroszkópban a tárgyat polarizált fénnyel világítják meg. A keletkező kép az élő vagy élettelen tárgy összetételének és felépítésének vizsgálatára szolgál, például kristályok megfigyelésére, kémiai mikroszkopizálás vagy optikai ásványtani kutatások során.

Szívesen kipróbálnád, hogy milyen is belenézni egy mikroszkópba?

 

Ezt most megteheted! Kiválasztottam a három legtipikusabb mikroszkóp-fajta szimulációs programját egy külfüldi weboldalról. Használd a fókuszt, a nagyítást, és a legördülő listából válassz vizsgálati mintát!

 

Klikkelj a képekre, várj egy percet és máris kipróbálhatod a mikroszkópot.

 

Elektronmikroszkóp

 

 

Sztereo zoom mikroszkóp

 

 

 

Konfokális mikroszkóp

 

Amikor először a mikroszkóp keresőjébe nézel, valami lenyűgöző érzés kerít hatalmába. Észreveszed, hogy a szabadszemmel láthatatlan világ legalább olyan összetett, színes és formagazdag, mint a szemmel látható. Ahogy egyre nagyobb nagyításra váltasz az is kiderül, hogy minden részlet mögött újabb részletek sokasága rejlik, hogy a bármeddig nagyíthatunk, mindig látható valamilyen formába rendeződő anyag.

 

Ahány mikroszkóp, annyiféle lehetőség! Nézzük meg a különbséget az laboratóriumi elektronmikroszkópok hatalmas felbontású, tiszta és részletes képei t vagy a legegyszerűbb biológiai mikroszkópok kissé homályos, alulvilágított, sárgás látványát.