Planktonok nélkül elképzelhetetlen lenne a tengeri élet, de nélkülük benzin és autózás sem létezne, mi több, még felhők sem képződnének. Most Richard Kirby angol tudós készített róluk ragyogó képeket - naná, hogy mikroszkóp segítségével!

Richard Kirby könyve, az Ocean Drifters (szó szerint: Az óceán lebegő lényei) számos csodálatos fényképet tartalmaz a planktonokról, azokról az apró lebegő lényekről, amelyek nélkül a tengerek élővilága elképzelhetetlen.

Meglepő vagy mulatságos, mindenesetre némi barkácsolással másodpercek alatt mikroszkóppá fejleszthető tovább az iPhone lencséje.

A recept a következő: végy egy az Amazonról 5-7 dollárért beszerezhető, az alábbi videón is látható SE Mini x45-ös, amúgy játékszernek tetsző mikroszkópot. Erősítsd rá egy 2-4 dollárért megvásárolható iPhone hátlapra. Ennyi kell a házilag elkészíthető iMikroszkóphoz. Felhasználása egyénfüggő, de némi kézügyesség és cirka kétezer forint csupán az ára annak, hogy megdöbbentően részletes - és a művészi vénától függően gyönyörű - képekkel dicsekedhessünk.

A mikroszkopikus fekete lyukak, a sötét anyag felderítésére alkalmas az az új szuperműszer, amit a CERN-ben építettek. Vannak, akik szerint ez a valaha épített legizgalmasabb tudományos mérőeszköz!

Nem is csigázok tovább senkit, amiről szó van, az az Alfa mágneses spektrométer (AMS) névre hallgat, és tulajdonképpen egy részecskefizikai kutatóeszköz, ami a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után.

A mikroszkopikus tengeri életet jelképező fitoplanktonok óriási szerepet játszanak az óceánok tápláléklánc- egyensúlyának fenntartásában. Az élőlények mennyisége 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évszázadban, a tudósok szerint a katasztrofális következmények az embereket is érintik majd.

De miről is beszélek? Nos, a fitoplanktonok mikroszkopikus élőlények, amelyek fotoszintézisre képesek. Az óceán felsőbb rétegeiben élnek, oxigéntermelésükkel hozzájárulnak a mi életfeltételeink megteremtéséhez is.

 1994-ben nyilvánította az ENSZ szervezete március 22-ét a Víz Világnapjává, amit győrben egy - főleg gyerekeknek - különleges programmal köszöntenek most hétfőn, aminek keretében nagyteljesítményű mikroszkópokat is kezünkbe vehetünk!

Tehát a lényeg: március 22-én, azaz a jövő hét hétfőjén délelőtt tízkor az ÉDUKÖVIZIG Kálóczy téri Árvízvédelmi Központjában (Győr, Kálóczy tér 8.)  A gyerekek megismerkedhetnek a vízi élővilág szépségeivel, végigkövethetik a halak vándorlását a Dunában, feleleveníthetik a győri vízellátás történetét, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb:  mikroszkópon keresztül nézhetik a víz mélyén mozgó-lebegő miniatűr élőlényeket.

 ...Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan már erre is lehetőségünk nyílik. Egy több nemzet fiaiból összeállt kutatócsoport heurékát kiáltott: ez szabad szemmel nem látható kristályokkal valósággá válhat!

 

Konkrétan kapacitásduplázásról beszélnek. Arra apellálnak, hogy ugyan a mágneses kvantumpontoknak tartott kristályok önmagukban nem számítanak újdonságnak, elvégre több mint egy teljes évtizede alkalmazza már őket az információtechnológia LEDekben, ipari chipekben, napelemekben, most mégis találtak egy módot arra, hogy  ne csupán irányíthassák azokat a bizonyos elektronokat azokkal a bizonyos kvantumpontokkal, de leolvashassák azok spinjét is, kaput nyitva így a kristályok adattárolásban való hasznosítása előtt is.

 Az angol származású Steve Gschmeissnernek mindig is nagy álma volt, hogy speciális elektronmikroszkóppal fényképezhessen ízeltlábúakat. A 61 évét taposó fotós maga is hátrahőkölt a végeredmény láttán :)

 

Az egymilliószoros nagyítás által produkált végeredmény ugyanis döbbenetes és megrázó. A legvéresebb Z-kategóriás horrorfilmek köszönnek vissza általuk, jókat borzonghatunk a gyilkos csáprágók, gusztustalan szőrhegyek

láttán. Vagy az milyen már, hogy egy bolhából ilyen tüskék állnak ki, és úgy néz ki mint egy avatar-navi és starwars-jarjar ötvözete?

Ruhadarabként is viselhető, olcsó és nem utolsósorban könnyű elemeket fejlesztettek ki aStanford Egyetem tudósai. Szerintük a mikroszkopikus méretű, szemmel láthatatlan karboncsövekkel beburkolt textíliákban van a jövő!

 

Felfigyeltek ugyanis arra, hogy az ún. egyfalú szénnanocsöveknek hívott karbonszálak pamutszövetre illeszkedve hatékonyan tárolják az elektromos áramot, mialatt a textíliák hajlékonyak, illetve a megszokott ruhaszövetekhez hasonlóan nyúlékonyak maradnak.