Pályán az első két Galileo műhold: Az első két IOV hold egy bolgár kislány (Natalia) és egy belga kisfiú (Thijs) nevét viseli. A többi műholdat szintén európai uniós tagállamban élő gyerekekről nevezik el.Vegyél részt a pályázaton és legyél aktív támogatója ennek a nagyszerű kalandnak!

Ez a te esélyed, hogy a Galileo program egyik műholdját rólad nevezzék el és úgy lőjék fel a világűrbe!

Érdeklődő megismerni akaró ember vagy? Fedezd fel nállunk is a világot!

 Kis közösségünkben sok érdekekes tartalmat tálálhatsz ami talán téged is érdekel.

MINDENKIT VÁR:A CSODÁLATOS VILÁGŰR-ÉS A FÖLD KÖZÖSSÉG! 

1985-ben a fagyasztva hûtött fémötvözetekben 5-ös szimmetriát véltek felfedezni az anyagról készített röntgendiffrakciós felvételen. Ez érthetõen lázba hozta a kutatókat, hisz ellentmond a kristálytan eddigi téziseinek. Ezzel megdõlt az eddigi kristálykémia egyik alaptétele.

Csak a transzmissziós elektron mikroszkóp (TEM) tette lehetóvé az elsőként felfedezett kvázi-periódikus ikozaéderes fázist i-fázis megtalálását, hiszen egészen kicsi (néhány nanométeres) anyagtartományok szerkezete és összetétele csak ezzel az eszközzel vizsgálható.

Ha a vizsgált tárgy részeit térben akarjuk vizsgálni, akkor az úgynevezett sztereomikroszkópot használjuk (nem összetévesztendő a binokuláris mikroszkóppal).

A sztereomikroszkóp két objektívvel és két okulárral rendelkezik, lényegében két egybeépített mikroszkópból áll. Az egyik mikroszkóp kissé jobbról, a másik balról nézve képezi le a tárgyat, és így egymástól kissé különböző képek keletkeznek.

Az egyik képet az egyik, a másikat a másik szemmel figyelve, a tárgyról térbeli képet kapunk.

A mikroszkópok egyik csoportját a fénymikroszkópok adják, a másik nagy csoportja pedig az elektronmikroszkópok (transzmissziós -TEM és scanning - SEM).

Ezek a készülékek még napjainkban is nagyméretűek, a képet nem a fény, hanem mágnesekkel fókuszált elektronsugár hozza létre. Az elekrtonmikroszkópos kép ezért eredendően mindig fekete-fehér (utólagos számítógépes színezés lehetséges) és sokkal jobb felbontású, mint a fénymikroszkóp. A legmodernebb készülékekkel már az atomok, molekulák is láthatók.

A mikroszkóp az emberi szem által nem (vagy csak nehezen) látható dolgok vizsgálatára szolgáló eszköz. Az eszköz lényege egy lencserendszer, ami az emberi szem számára felnagyítja, ezáltal vizsgálhatóvá teszi a nagyon kis mérető dolgok (tárgyak, baktériumok, sejtek) képét. A fénymikroszkóp felbontóképességét, illetve elérhető nagyítását a fény hullámhossza korlátozza.

A mikroszkóp optikai és mechanikai elemekből tevődik össze.