Ki ne töprengett volna még el azon közöttünk, hogy hogyan is áll össze egy molekula?
Az IBM tudósai tovább jutottak a töprengésnél: sikerült lefényképezniük a molekula születésének folyamatát.
Ugyanezeknek a kutatóknak korábban sikerült egy atom töltését megmérniük, szóval nem akármilyen koponyák gyűltek egybe a nagy mutatványhoz.
A kutatócsoport svájci laboratóriumában olyan új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egyszerűbb molekulák részletes kémiai szerkezete és kémiai kötései is megvizsgálhatók.
Az atom töltését, és a molekula létrejöttét is ugyanazzal a szerkezettel, egy atomerő-mikroszkóppal sikerült megmérniük, illetve megfigyelniük.
A vákummban, hidegben tartott, hangvillához hasonló szerkezet működési elve nem is olyan bonyolult:
Egyik ágát a vizsgálandó minta közvetlen közelébe helyezik, hegyére egy szénmonoxid-molekulát helyezve, mellyel pontosabb mintát lehet venni a vizsgálati anyagtól.
Amíg rezeg,
addig mozgási frekvenciája a vizsgálandó anyagtól, jelen esetben egy pentacén-molekulától való távolságának arányban
változik.
Összehasonlítva a két vibráló ág frekvenciáját, könnyedén fel lehet mérni,
milyen közel van az ág a mintához, így fel lehet
térképezni a mintát is.
A képeken nem csak a szénatomok közti kapcsolatok különíthetőek el,de a molekula szélén a hidrogénatomok felé irányuló kémiai kötések is tisztán kivehetőek.
Az atomerő-mikroszkóppal készült a képen a pentacen-molekula, benne 22 szén- és 14 hidrogén atommal.
A szénláncok
közötti távolság 0,14 nanométer, ami egy homokszem egymilliomod részének
felel meg.
Kapcsolódó bejegyzések:
Kreatív evolúció: fényevő csiga
Mire jó a mikroszkóp?
Mikroszkóp felépítése
Mikroszkóp típusok 2