Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti.
Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek.Általánosan elfogadott nézet szerint a vírus fertőzőképes genetikai információ, amely a genetikai információt hordozó nukleinsavból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból áll.
Mivel életükhöz szükség van gazdaszervezetre, nem lehettek a legelső élőlények. Valószínűleg sejtekből kiszakadt, elszabadult genetikai elemek leszármazottai.
A vírusok egészen másként viselkednek, mint a teljesen élő szervezetek: nem esznek, nem növekednek és önállóan szaporodni sem képesek. És ami ennél is rendhagyóbb, ha kiszárítják őket, ugyanolyan kristályokba rendeződnek, mint az élettelen anyagok, pl. a só.
Ha a kristályosított vírusokat szárazon tartják, bármennyi ideig lehet őket tárolni, éppen úgy, mint a sót az éléskamra polcán.
Ha viszont lehetővé tesszük - akár évtizedekkel később is -, hogy a vírus, pl. a dohány-mozaikvírus, vízben feloldódjon, akkor azonnal képes ott folytatni élősdi életmódját, ahol abbahagyta.
Kapcsolódó bejegyzések:
Miért leszünk náthásak
A víruslátó mikroszkóp
Elektron mikroszkóp leplezte le az infuenza vírust
A bőr alá látó mikroszkóp