A talaj felszíne alatt gigantikus vegyiüzemek működnek, amelyeknek munkásai csak mikroszkóppal láthatók. E parányi élőlények működése nélkül nem lenne gabona, ipari növény és takarmány, így állati fehérje sem.

A humusz egy-két méteres rétegét évmilliárdok alatt alakították ki a mikroorganizmusok a talajban élő más alacsonyrendű növényi és állati szervezetekkel együtt, de a kémiai építőelemekre való lebontás döntő mértékben a baktériumok (és a gombák) tevékenységének eredménye.

Sejtek intelligenciája

Fiatal koromban szerettem volna valami megoldatlan problémával találkozni, amin eltöprenghetek, és természetesen megfelelő mennyiségű töprengés után megtalálom a megoldást. Akkoriban úgy gondoltam, hogy a komoly problémákat már megoldották, és a tudósok is csak a nagy nehezen fellelt apró-cseprő ügyekkel foglalkoznak. Az évek múlásával aztán rájöttem, hogy nem így van, és akad bőven megoldatlan kérdés. Az alábbiakban egy ilyen témával szeretnék előhozakodni, amit talán sejt-intelligencia névvel illethetünk.

Sok-sok betegség azonosításhoz, a kórfolyamatok megítéléshez, a lehető leghatékonyabb kezelési stratégia eldöntéséhez van szükség szövettani vizsgálatokra. Ezeket teszi pontosabbá, megbízhatóbbá, hatékonyabbá, az úgynevezett digitális szövettani laboratórium, amelynek ötlete Molnár Béla kutatóorvos, belgyógyász-gasztroenterológus fejében született meg a kilencvenes évek második felében, amikor arra gondolt, hogy mennyivel többet lehetne megtudni például egy vastagbélrákos megbetegedésről, ha a szövettani metszeteket digitalizálni lehetne.

Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a gyengéd érintés érzékelésének molekuláris alapjait amerikai kutatók.Utóbbi igen korán kifejlődik, és velünk marad egész életünkben az első anyai simogatástól életünk utolsó pillanatáig. Azt azonban, hogy miként zajlik az embernél és más élőlényeknél az érintés felfogásának folyamata, eddig nem ismerték pontosan.

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben.

A fiú és az atomja című alkotás a világ legkisebb stop-motion filmjeként a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.

A hópelyhek titka az embert évszázadok óta izgatja. Az első írásos emlékek több mint kétezer évesek, és Kínából származnak. Már akkor megfigyelték a hópelyhek hatszögletű alakját. Európában először Johannes Kepler  ismerte fel a hópelyhek hatos szimmetriáját és kis könyvecskét írt róla 1611-ben. Még sohasem sikerült két teljesen egyforma hópelyhet megfigyelni. A francia grafikus, Jean Effel (zsan effel), a hópelyhek sokféleségét a következő tréfás magyarázatot adta: "Amikof a Teremtő elhatározta, hogy hópelyhet alkot, versenypályázatot hirdetett az angyalok körében a legszebb díszítésű hatszög elkészítésére.

Izraeli kutatók készítettek egy olyan mikroszkópot, melynek segítségével láthatóvá válik a vér áramlása a bőrön keresztül. A vérsejteket is lehet látni rajta előzetes megfestés nélkül. Ezzel a technikával fájdalom nélkül lehet elvégezni a vér vizsgálatát. Ennek az eszköznek a mérete olyan, mint egy cipősdoboz. Tervben van egy kisebb verzió elkészítése is, mely lehetővé teszi a test más részein is a vizsgálatot.

A mikroszkóp azon az elven működik, hogy a fényt spektrumszíneire bontja.

Nature Methods folyóirat egy hazánkban élő kutatócsoport élvonalbeli felfedezését közölte az lézer mikroszkóp területéről. A kutatók ebben a cikkben egy olyan lézer mikroszkópról számolnak be, amelynek segítségével három dimenzióban lehet vizsgálni az idegsejtekben létrejövő folyamatokat. Ezzel az eszközzel több nagyságrendet tudnak javítani a mérés sebességén illetve a mérhető terület nagyságán. A világon egyedülálló optikai fejlesztésnek köszönhetően tehát a 3D-s mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejt nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is lehet tanulmányozni.