A tégelyek, üvegcsék sokaságának "káosza" a munkaasztalán ne tévesszen meg senkit : a híres német módszertani alaposság és következetesség megteremtője volt. Ő fedezte fel a tuberkulózis és a kolera kórokozóját, ő javasolta elsőként a bakteriológiában a hővel való sterilizálást.De ezeknél semmivel sem kisebb eredménye az,hogy kitűnő iskolát nevelt,asszisztensei és a módszereit átvett más kutatók munkáinak köszönhetjük mai bakteriológiai tudásunk legnagyobb részét.

 A legtöbb ember, ha baktériumokról hall, ellenségre gondol, pedig többségükben sokkal inkább barátok, melyek nélkül az élet elképzelhetetlen volna, mi sem léteznénk.

 Becslések szerint az emberi bélben 100 milliárd baktérium tartózkodik, tízszer annyi, ahány sejtje van az emberi testnek. Ha ez a "bélflóra" nem volna, nem tudnánk a táplálékot megemészteni.

 A mintegy másfél ezer baktériumfaj igen szűk alaki változatosságot mutat : mikroszkópban egyenes vagy görbe pálcikák, kis gömbök láthatóak.

 Az emberiségnek aligha van még egy olyan felfedezése és alkotása, amely olyan mélyen 

tudta volna formálni világnézetűnket, mint a csiszolt üvegdarab, az optikai lencse. Már az ókor egy-két nagy kutatója  megsejtette, hogy a világ parányi részecskékből épül fel, de ezt  -  a maga lehetőségeinek határain belül -  a fénymikroszkóp bizonyította be.

   Antoni van Leeuwenhoek-ot (1632-1723) nem csak mikroszkópjáért, lencséinek tökéletességéért tiszteli az utókor, hanem méltán tartják számos tudományterület, így a botanika, az állattan,  biológia,  szövettan,  élettan, a kémia, és az orvostudomány mikroszkópos kutató úttörőjének.

A mücheni kutatók egy új találmánnyal rukkoltak elő, amely a Physical Review Letters januári számában került a nagyérdemű közönség elé. A szakemberek előállították a világ legkisebb „fülét”, azaz egy hangdetektort melynek segítségével nyomon követhetik a baktériumok által keltett hanghullámokat. Ezt a rendkívüli eszközt az úgynevezett „optikai csipeszből „alakították ki.  A fókuszált lézersugár által csapdázott lebegő aranyszemcsék mozgását követve sikerült rögzíteni a nanométerű objektumok hangrezgéseit és így meg tudták állapítani, hogy merről jön a hang.

Az influenza vírus ellen van védőoltás a nátha ellen sajnos nincs. Ennek az az egyik oka, hogy az influenza vírusok halálos megbetegedéseket is okozhatnak, míg a nátha vírusok csak enyhébb tüneteket hoznak létre a szervezetben. A nátha vírusok nem jutnak be a tüdőbe így csak felső légúti tüneteket okoznak és így nem igazán éri meg oltást kifejleszteni ellene.

A náthavírusokat az 1950-es évek óta kutatják azóta, hogy feltalálták a több százezerszeres nagyítást lehetővé tevő elektronmikroszkópot.

A Finnországban Üzemelő VTT Műszaki Kutatóközpont mérnök szakemberei feltaláltak egy olyan kiegészítőt, amelyet a kamerás mobiltelefonunkra szerelve, a telefonunkat átalakíthatjuk nagyfelbontású mikroszkóppá. A műszer segítségével századmilliméteres méretekig vizsgálódhatunk a mikrovilágban. Ezt a kisméretű készüléket a telefon kamerája elé kell felszerelni és a képernyőn láthatjuk a felnagyított képet, amelyet rögzíthetünk is a kamerával.