Sok-sok betegség azonosításhoz, a kórfolyamatok megítéléshez, a lehető leghatékonyabb kezelési stratégia eldöntéséhez van szükség szövettani vizsgálatokra. Ezeket teszi pontosabbá, megbízhatóbbá, hatékonyabbá, az úgynevezett digitális szövettani laboratórium, amelynek ötlete Molnár Béla kutatóorvos, belgyógyász-gasztroenterológus fejében született meg a kilencvenes évek második felében, amikor arra gondolt, hogy mennyivel többet lehetne megtudni például egy vastagbélrákos megbetegedésről, ha a szövettani metszeteket digitalizálni lehetne.

Ecetmuslicák vizsgálatával, lárváik cirógatásával tárták fel a gyengéd érintés érzékelésének molekuláris alapjait amerikai kutatók.Utóbbi igen korán kifejlődik, és velünk marad egész életünkben az első anyai simogatástól életünk utolsó pillanatáig. Azt azonban, hogy miként zajlik az embernél és más élőlényeknél az érintés felfogásának folyamata, eddig nem ismerték pontosan.

A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem (UCSF) kutatói a Nature tudományos magazinban megjelent tanulmányukban ismertették megállapításaikat, amelyekben azonosították az érintést közvetítő kulcsmolekulát ecetmuslica modellben.

A fiú és az atomja című alkotás a világ legkisebb stop-motion filmjeként a Guinness rekordok könyvébe is bekerült.

A hópelyhek titka az embert évszázadok óta izgatja. Az első írásos emlékek több mint kétezer évesek, és Kínából származnak. Már akkor megfigyelték a hópelyhek hatszögletű alakját. Európában először Johannes Kepler  ismerte fel a hópelyhek hatos szimmetriáját és kis könyvecskét írt róla 1611-ben. Még sohasem sikerült két teljesen egyforma hópelyhet megfigyelni. A francia grafikus, Jean Effel (zsan effel), a hópelyhek sokféleségét a következő tréfás magyarázatot adta: "Amikof a Teremtő elhatározta, hogy hópelyhet alkot, versenypályázatot hirdetett az angyalok körében a legszebb díszítésű hatszög elkészítésére.

Izraeli kutatók készítettek egy olyan mikroszkópot, melynek segítségével láthatóvá válik a vér áramlása a bőrön keresztül. A vérsejteket is lehet látni rajta előzetes megfestés nélkül. Ezzel a technikával fájdalom nélkül lehet elvégezni a vér vizsgálatát. Ennek az eszköznek a mérete olyan, mint egy cipősdoboz. Tervben van egy kisebb verzió elkészítése is, mely lehetővé teszi a test más részein is a vizsgálatot.

A mikroszkóp azon az elven működik, hogy a fényt spektrumszíneire bontja.

Nature Methods folyóirat egy hazánkban élő kutatócsoport élvonalbeli felfedezését közölte az lézer mikroszkóp területéről. A kutatók ebben a cikkben egy olyan lézer mikroszkópról számolnak be, amelynek segítségével három dimenzióban lehet vizsgálni az idegsejtekben létrejövő folyamatokat. Ezzel az eszközzel több nagyságrendet tudnak javítani a mérés sebességén illetve a mérhető terület nagyságán. A világon egyedülálló optikai fejlesztésnek köszönhetően tehát a 3D-s mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejt nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is lehet tanulmányozni.

Az ELTE-én több tudományág szakemberei vizsgálják nanotechnológiai módszerekkel a reneszánsz kori arany és ezüstszálból készült hímzőfonalakat. Ez egy interdiszciplináris kutatás melyben földrajztudósok, művészettörténészek, fizikusok vesznek részt. A cél az, hogy kiderítsék egy-egy szép ruhadarab keletkezési körülményeit. Az arany és ezüstdrótok rétegszerkezetének vizsgálatát a pásztázó elektronmikroszkóp segítségével végzik, mely mára már féltett kincse lett az ELTE kutatócsoportjának, hiszen lehetővé teszi, hogy ne csak a minta felületét, hanem a mélyebb rétegeit is megvizsgálhassák.

Hitachi TM 3000 kompakt elektronmikroszkóp

A Hitachi TM3000 teljesen új megközelítést jelent a mikroszkópia területén. Ez az eszköz egy "asztali" pásztázó elektronmikroszkóp, amely nem foglal nagyobb helyet, mint egy kutatói fénymikroszkóp, és olyan egyszerű kezelni, mint egy digitális fényképezőgépet. A minták természetes állapotukban, előkészítés nélkül vizsgálhatók.

Főbb előnyök az optikai mikroszkóphoz képest:

• Az optikai mikroszkópnál nagyobb nagyítás, 30.000×-ig.

Norvég kutatók az Oslo melletti tó iszapjában a mikroszkópos algaevőket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy ezek a parányi élőlények a legősibbek és ráadásul az ember rokonai.

Ezek az egysejtűek a tudósok szerint körülbelül egymilliárd éve fejlődhettek ki. Meglepően egyik rendszertani kategóriába sem sikerül beilleszteni őket, így tehát nem sorolhatók sem állati, sem növényi, sem parazita, sem gomba vagy algák közé.

"Az élet fájának egy ismeretlen ágát találtuk meg, amely ebben a tóban él.