Orvosi előrejelzések szerint kb. 1 hónap múlva újra lecsaphat az influenza vírusa hazánk lakosságára. Mikroszkopikus analizálásnak köszönhetően a tudósok jól ismerik a vírus tulajdonságát és ennek következtében sikerült jó hatékonysággal működő vakcinákat előállítani.

Az influenza vírus okozta járványokról sok írásos emlék maradt ránk. Az első ilyen leírás i.e 412-ből származik, amely Hippokratesz nevéhez fűződik.

Az influenza vírusnak két nagy fajtája található meg a természetben.

Érdemes újra és újra áttekinteni a mikroszkóp működésének alapelvét, melyhez most a BME Vegyészmérnöki Kar Tanszéki Munkaközössége ad értékes leírást.

A mikroszkóp olyan összetett optikai nagyító rendszer, amellyel a vizsgált tárgy (preparátum, mely túl kicsi az emberi szem számára) kétszeres nagyítási módszerrel vizsgálható. A mikroszkopikusan kicsi dolgok vizsgálatához tehát mikroszkópra van szükségünk.

Egy mikroszkóp optikai részekből és az ezeket összefogó mechanikai részekből áll.

A mikroszkóp a XXI században az egyik legfontosabb technikai eszköz a tudomány számára.

Hosszú folyamat volt a technikai fejlődésben, amíg eljutottak a mai szintre. A szabad szemmel nem látható világ láthatóvá tételében az első lépést Hans Jansen és fia tették meg 1590-ben. Egy hosszú rézcsőbe két lencsét helyeztek el, amellyel mintegy tízszeres nagyítást sikerült elérniük. Ezzel az üveggel vizsgálták a bolhákat.

1610- ben Galilei fejlesztette tovább ezt a technikát.

Nagy félelem veszi körül ezt a magyar nyelvűeknek nehezen kiejthető, változó kinézetű, sokáig lappangó és hirtelen szaporodó vírusszerű baktériumot. Sokan vizsgálják szerte a világban mikroszkóp alatt, hogy viselkedésének jobb megismerésével egyre hatásosabb ellenszert találjanak rá. Lássuk, hogy néz ki.

A Chlamydia trachomatis baktérium, de biológiai jellemzőit tekintve hasonlít a vírusokhoz és a parazitákhoz, rendkívül gyorsan szaporodik, osztódásához csupán 2-3 nap szükséges.

Jake Baumnak a Walter és Eliza Hall Orvosi Kutatóközpontban, Melbourne-ben először sikerült lencsevégre kapnia azt a folyamatot , hogy hogyan hatol be a malária parazita a vörösvértestbe. A malária-kutató és munkatársai a kísérletet elektronmikroszkóppal és 3D immun-floureszcens mikrószkópos eljárással hajtották végre. Így sikerült állóképek sorozatát elkészíteni a „horrorisztikus” akcióról. A filmezés sikerének érdekében az áldozatnak kikiáltott vörösvértesteket heparinnal és E64-gyel befolyásolták

Ez a kísérlet nagy segítséget nyújthat a malária gyógyításában,,mivel megfigyelhetővé vált a malária parazita behatolásának módja  a vörösvértestbe.-

Forrás Hír24

A digitális mikroszkóp olyan berendezés, amelyik a mikroszkóppal felnagyított képet nagy sebességgel digitalizálja, azaz tárolhatóvá és továbbíthatóvá teszi.

E berendezéssel könnyebbé válik a távgyógyászat és a távdiagnosztika. Az orvoslás e modern formái Magyarországon most kezd elterjedni. Vannak már olyan informatikai fejlesztési irányok, amelyekhez az indítóerőt, azt a bizonyos első lökést a távdiagnosztika adta. 

Így számol be egy 2004-es origó cikk egy úttörő orvosi alkalmazásról:

A digitális szövettani laboratórium lelke, a digitális mikroszkópia az orvosi alkalmazáson kívül számos egyéb területen - az oktatásban, a gyógyszerkutatásban, a biotechnológiai fejlesztésekben, a kémiai kutatásban, az igazságügyi orvostani szakértés területén, a kriminológiában - jó szolgálatot tehet.

Pályán az első két Galileo műhold: Az első két IOV hold egy bolgár kislány (Natalia) és egy belga kisfiú (Thijs) nevét viseli. A többi műholdat szintén európai uniós tagállamban élő gyerekekről nevezik el.Vegyél részt a pályázaton és legyél aktív támogatója ennek a nagyszerű kalandnak!

Ez a te esélyed, hogy a Galileo program egyik műholdját rólad nevezzék el és úgy lőjék fel a világűrbe!

Érdeklődő megismerni akaró ember vagy? Fedezd fel nállunk is a világot!

 Kis közösségünkben sok érdekekes tartalmat tálálhatsz ami talán téged is érdekel.

MINDENKIT VÁR:A CSODÁLATOS VILÁGŰR-ÉS A FÖLD KÖZÖSSÉG! 

1985-ben a fagyasztva hûtött fémötvözetekben 5-ös szimmetriát véltek felfedezni az anyagról készített röntgendiffrakciós felvételen. Ez érthetõen lázba hozta a kutatókat, hisz ellentmond a kristálytan eddigi téziseinek. Ezzel megdõlt az eddigi kristálykémia egyik alaptétele.

Csak a transzmissziós elektron mikroszkóp (TEM) tette lehetóvé az elsőként felfedezett kvázi-periódikus ikozaéderes fázist i-fázis megtalálását, hiszen egészen kicsi (néhány nanométeres) anyagtartományok szerkezete és összetétele csak ezzel az eszközzel vizsgálható.

Ha a vizsgált tárgy részeit térben akarjuk vizsgálni, akkor az úgynevezett sztereomikroszkópot használjuk (nem összetévesztendő a binokuláris mikroszkóppal).

A sztereomikroszkóp két objektívvel és két okulárral rendelkezik, lényegében két egybeépített mikroszkópból áll. Az egyik mikroszkóp kissé jobbról, a másik balról nézve képezi le a tárgyat, és így egymástól kissé különböző képek keletkeznek.

Az egyik képet az egyik, a másikat a másik szemmel figyelve, a tárgyról térbeli képet kapunk.