Speciális elektronmikroszkóppal és stop-motion technikával készített egy 250 képkockából álló, másfél perces filmet az IBM. Az atomokat minden egyes képkockához egyenként helyezték el az adott pontokra egy pásztázó alagútmikroszkóp segítségével. A mikroszkóp 2 tonnát nyom, mínusz 268 fokon működik, és használatával a kutatók százmilliószoros nagyításban képesek vizsgálni az atomi szintű világot.

A film készítése során az IBM kutatói távvezérléssel irányították a speciális mikroszkópot, mely egy speciális, atomokra „érzékeny” szuperhegyes tűvel volt felszerelve. A tű egy rézlapon végigpásztázva 1 nanométernyi távolságból magához vonzotta a felületen kiszemelt atomot vagy molekulát, majd a megfelelő helyre húzta. Az így elhelyezett atomokról fényképeket készítettek, majd stop-motion technikával összefűzve őket elkészítették a csaknem 250 képkockából álló filmet.
Az IBM kutatói évtizedek óta tanulmányozzák az anyag természetét atomi szinten, hogy feltérképezzék az adattárolás lehetőségeinek határait. A számítógépekben használt áramkörök egyre inkább az atomi méretek irányába zsugorodnak, és a chipgyártók egyre gyakrabban ütköznek a fizika korlátaiba. A mágnesességben rejlő lehetőségek ilyen szintű vizsgálatával és az ellenőrzött felületeken manipulált atomok tulajdonságainak feltárásával az IBM tudósai új technikákat alapozhatnak meg.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=oSCX78-8-q0#!

A filmet jegyző kutatócsapat számította ki először, hogy egy bit mágneses információ megbízható tárolásához 12 atom szükséges. Összehasonlításképpen: egy modern számítógépben vagy elektronikus eszközben nagyjából egymillió atomra van szükség egy bit adat tárolásához.

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=xA4QWwaweWA

„Kutatni annyit jelent, hogy olyan kérdéseket teszünk fel, melyek megválaszolása túlmutat a rövid távú mérnöki megoldásokon. Ahogy az adatok keletkezése és felhasználása egyre gyorsul, a tárolók szükségszerűen egyre kisebbek lesznek, majd egy napon elérik az atomi szintet is” – mondta Andreas Heinrich, az IBM Research vezető kutatója. „Az új számítási architektúrák fejlesztéséhez és az adattárolás alternatív módjainak a feltárásához ugyanazokat a technológiákat használjuk, melyeket a film elkészítésénél is alkalmaztunk.”