Sok-sok betegség azonosításhoz, a kórfolyamatok megítéléshez, a lehető leghatékonyabb kezelési stratégia eldöntéséhez van szükség szövettani vizsgálatokra. Ezeket teszi pontosabbá, megbízhatóbbá, hatékonyabbá, az úgynevezett digitális szövettani laboratórium, amelynek ötlete Molnár Béla kutatóorvos, belgyógyász-gasztroenterológus fejében született meg a kilencvenes évek második felében, amikor arra gondolt, hogy mennyivel többet lehetne megtudni például egy vastagbélrákos megbetegedésről, ha a szövettani metszeteket digitalizálni lehetne. Molnár Béla és munkatársai 2004-ben Innovációs Nagydíjban részesültek találmányukért.
A digitális szövettani laboratórium olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy a korábban csak a mikroszkópon, illetve az üveg-tárgylemezeken elvégzett szövettani diagnosztikát olyan környezetbe és minőségbe emeljék, amelynek előnye a gyorsabb, pontosabb diagnózis, az akár 3D-s kiértékelés, a mennyiségi paraméterek bevezetése és az interneten keresztüli távdiagnózis.
Az ötlet nyomán kutatások, technológiai fejlesztések indultak, és hét év alatt megszületett az első piacképes termék is. Azóta a digitális szövettani laboratóriumból világsiker lett. Magyarországon hoztak létre és gyártanak egy olyan termékcsaládot, amelyre szinte minden ország patológusa és klinikusa igényt tart a biztosabb, pontosabb, gyorsabb diagnózis érdekében. Ma már évente körülbelül száz-százötven rendszert adnak el, a termék néhány iszlám ország és Afrika kivételével a világ minden pontján jelen vannak.
Kommentáld!