1985-ben a fagyasztva hûtött fémötvözetekben 5-ös szimmetriát véltek felfedezni az anyagról készített röntgendiffrakciós felvételen. Ez érthetõen lázba hozta a kutatókat, hisz ellentmond a kristálytan eddigi téziseinek. Ezzel megdõlt az eddigi kristálykémia egyik alaptétele.

Csak a transzmissziós elektron mikroszkóp (TEM) tette lehetóvé az elsőként felfedezett kvázi-periódikus ikozaéderes fázist i-fázis megtalálását, hiszen egészen kicsi (néhány nanométeres) anyagtartományok szerkezete és összetétele csak ezzel az eszközzel vizsgálható.

Ha a vizsgált tárgy részeit térben akarjuk vizsgálni, akkor az úgynevezett sztereomikroszkópot használjuk (nem összetévesztendő a binokuláris mikroszkóppal).

 

 

 

A sztereomikroszkóp két objektívvel és két okulárral rendelkezik, lényegében két egybeépített mikroszkópból áll. Az egyik mikroszkóp kissé jobbról, a másik balról nézve képezi le a tárgyat, és így egymástól kissé különböző képek keletkeznek.

 

 

Az egyik képet az egyik, a másikat a másik szemmel figyelve, a tárgyról térbeli képet kapunk.

A mikroszkópok egyik csoportját a fénymikroszkópok adják, a másik nagy csoportja pedig az elektronmikroszkópok (transzmissziós -TEM és scanning - SEM).

 

Ezek a készülékek még napjainkban is nagyméretűek, a képet nem a fény, hanem mágnesekkel fókuszált elektronsugár hozza létre. Az elekrtonmikroszkópos kép ezért eredendően mindig fekete-fehér (utólagos számítógépes színezés lehetséges) és sokkal jobb felbontású, mint a fénymikroszkóp. A legmodernebb készülékekkel már az atomok, molekulák is láthatók.

 

 

 

A mikroszkóp az emberi szem által nem (vagy csak nehezen) látható dolgok vizsgálatára szolgáló eszköz. Az eszköz lényege egy lencserendszer, ami az emberi szem számára felnagyítja, ezáltal vizsgálhatóvá teszi a nagyon kis mérető dolgok (tárgyak, baktériumok, sejtek) képét. A fénymikroszkóp felbontóképességét, illetve elérhető nagyítását a fény hullámhossza korlátozza.

 

 

 

 

A mikroszkóp optikai és mechanikai elemekből tevődik össze.

Egy kutatócsoport a hotdog fiatalok által népszerű újság beszámolója szerint ismét nagy lépést tett az ember belső orvosi célú megfigyelése felé. Az 1 köbmilliméteres kamera eldobható, és a következő években számíthatunk rá, hogy ilyenek fognak kavarogni bennünk.

 

 

Az új apró fényképezőgép 250x250 képpont felbontású képek létrehozására képes.

 

A gyártósoron a lencsék és a szenzorok egymáshoz csatolva folyamatos csíkként kerülnek le a gyártósorról, majd 28 000 különálló kamerára lesznek szétválasztva, megspórolva ezzel az egyes darabok külön kezelésének költségeit.

Egy pohár tejből könnyen lehet túrót és savót csinálni,csak ecetet,vagy reninnek nevezett enzimet kell hozzáadni,de az is elég,ha csak egy ideig meleg helyen állva hagyjuk. A tej lassan megalvad,vagyis vizes folyadék kezd elválni egy fehér,félfolyós anyagtól,ami a tej egy kicsapódott fehérjéit és egy kevés zsírt tartalmazza.Ez az aludttej. De készíthetünk belőle túrót is.

 

 

Melegítsük meg a tejet és öntsük be egy sűrű szövésű zacskóba.Várjuk meg míg a savó kicsöpög belőle és kész is a túró.

A legtöbb algafaj parányi élőlény,de akad olyan is közöttük,amelyek a föld legnagyobb termetű növényei közé tartoznak.Az óceánjárók utasai gyakran felfigyelnek a tenger vizében lebegő hatalmas tengerihínár-tömegekre.Ezek a hatalmas növények is algák.Az alga szó a latin eredetű,jelentése:tengeri hínár.A nagyobb fajok akár száz méteresre is megnőnek.

Algák mindenütt élnek a Föld felszínén.A sarkvidékektől a forró hévforrásokig megtalálható.A szárazföldeken éppúgy megélnek,mint az édes-sós tengerízben.

Németországban a tudósok egy egészen újszerű mikroszkópot szerkesztettek,amely fény helyett elektronokat használt.Az USA-ban az orosz származású Vladimir Zworykin,aki egyébként az első,gyakorlatban jól bevált televíziós kamerát is feltalálta,tovább tökéletesítette ezt az újszerű mikroszkópot.

Az elektronmikroszkóp alkalmazása lehetővé tette,hogy 25 000-szeres nagyítást érhessünk el.Az elektronsugár-nyalábok,az ultraibolya fényhez hasonlóan,nem láthatók.Az elektronmikroszkópban lencsék helyett mágneseket alkalmaznak az elektronsugarak összegyűjtésére.A vizsgálandó tárgynak rendkívül vékonynak kell lennie.Élő anyag nem vizsgálható,mert teljesen száraznak kell lennie.És ahová az anyagot helyezik vákuumnak kell lennie.A tárgyról fényképfelvételt készítenek.Ezt tovább nagyítva,akár 100 000-szeres nagyítást is el lehet érni,és a kép még mindig tiszta és pontos marad.Hogy mit is jelent a 100 000-szeres nagyítás?Az élére állított egyforintos pénzdarabot 100 000-szeres nagyítás mellett már több mint 1600 méter magasnak látnánk!

A sejtek nagyságukban és felépítésükben messzemenően különböznek egymástól,elsősorban annak következtében,hogy milyen élettani működéseket látnak el.Vannak olyan alapvető fontosságú alkotói,amelyeket a legtöbb sejt egyaránt tartalmaz.De bizonyos sejteknek kevesebb alkotójuk van,más sejteknek viszont több.Így például a növényi sejteket sejtfal veszi körül.

A sejthártya tulajdonképpen egy zacskó,amely magába zárja a sejt félfolyékony alapanyagát,s a sejthártya szabályozza az anyagok áthaladását.Bizonyos anyagok számára lehetővé teszi,hogy behatoljanak a sejt belsejébe,míg mások számára a sejt elhagyását biztosítja,de vannak olyan anyagok is,amelyek áthaladását egyszerűen már eleve megakadályozza.A citoplazma vagy a sejttest legnagyobbrészt rendkívül finom,ún.

Kozmikus kannibalizmus túlélői a galaxisuk szívében "rükvercben", azaz retrográd irányban keringő csillagok - állítják spanyol csillagászok, akik elméletüket az Astrophysical Journal Letters című szaklapban ismertették.

 

Az asztronómusok már évekkel ezelőtt észlelték, hogy némely galaxisban bizonyos csillagok ellenkező irányban keringenek, mint szomszédjaik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint ezek kisebb csillagvárosok "maradványai", amelyet egy nagyobb csillagváros kebelezett be, bár a legutóbbi időkig a tudósok nem találtak bizonyítékokat, amelyek alátámaszthatták volna az elméletet - olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.