A nanotechnológia, vagyis az anyag módosítása az atomok szintjén az élelmiszeriparban is újdonságokat hoz: többek közt sósabb ízű só, kevésbé hizlaló zsír, finomabb édesség előállításával és a hétköznapi termékek tápértékének növelésével kecsegtet. A nanoélelmiszer-kiegészítők még a globális alultápláltság ellen folytatott harcban is szerepet kaphatnak.

Mi is tulajdonképpen a nanoélelmiszer? Az ilyen élelmiszereknél nem pusztán 1-100 nanométeres (a nanométer a milliméter egymilliomod része) részecskék jelenlétéről van szó.

Brit kutatatók kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel hússzorosára növelhető egy normál optikai mikroszkóp teljesítménye. Az új módszerrel az élő sejtfolyamatok közvetlen megfigyelése is lehetővé válhat.

 

Ez hatalmas lehetőséget teremt az orvostudománynak: a találmánnyal pontosan meg lehet nézni, amint a vírusok és egyéb kórokozók megtámadják a sejteket, sőt az is látható, hogy az életciklusuk során mikor a leggyengébbek. A technológiai újítás így sokat segíthet a betegségek elleni harcban.

Nasa a Spirit marsi egység eddigi legjelentõsebb felfedezésérõl számolt be: a felszíni vizsgálatok alapján kiderült, hogy a talajban valaha ideálisak voltak a feltételek a mikroszkopikus életre.

A Spirit által begyûjtött üledékes kõzetek ugyanis akkor alakulhattak ki, amikor a termálvizek kémiai kapcsolatba léptek a vulkanikus sziklákkal. Márpedig a biológusok szerint ezek a feltételek a Földön ideális környezetet teremtenek a mikroszkopikus élõlények számára.

Nagy felhördülést keltett a tudományos világban a Journal of Cosmology című tudományos lap online kiadásában megjelent cikk – írja a Cosmic log. A NASA egyik kutatója azt állítja, hogy a Földön kívüli élet nyomaira bukkant egy meteoritban. A felfedezés, ha igaznak bizonyul, alapjaiban változtathatja meg az élet kialakulásáról alkotott képünket.Richard Hoover, a NASA asztrobiológusa azt állítja, hogy egy elektronmikroszkóp segítségével cianobaktérium-fosszíliákra bukkant.

Engedjétek meg, hogy bemutassam nektek az élővilág egyik legszínesebb egyéniségét, a gombát!

Kezdve a kenyeret keltető élesztőgombától, át a gasztronómiai bravúrokat megkoronázó szarvasgombán át a fertőzéseket halomra gyilkoló penicillinig vagy a zuzmóig, a gombák számtalan módon színesítik, ízesítik és gazdagítják az életünket.

És hát igen, itt kell említést tennünk a kellemetlen bőr- és nemibajok tüneteiről, vagy a nedves falakon burjánzó penészgombákról is...

Vírusoknak nevezzük a legkisebb ismert mikroorganizmusokat, méretük körülbelül 20 és 400 nanométer közötti.

Élő és élettelen anyagra egyaránt jellemző sajátosságokkal rendelkeznek.Általánosan elfogadott nézet szerint a vírus fertőzőképes genetikai információ, amely a genetikai információt hordozó nukleinsavból (DNS vagy RNS) és az azt körülvevő fehérjeburokból áll.

Mivel életükhöz szükség van gazdaszervezetre, nem lehettek a legelső élőlények.

Ne becsüljük le a homokszemeket.

Városok, egész birodalmak épülhetnek belőlük, és világokat pusztíthatnak el.

Életet adnak és életet vehetnek el, kincset is érhetnek, jó kezekbe kerülve.

Rossz kezekbe kerülve egy fabatkát sem...:)

Művészeket ihletnek, grafikusokat, írókat és költőket, filozófusokat - és persze tudósokat és örökké kutatni vágyó kisgyerekeket.

Én minden tulajdonsága közül a szépségét szeretem a legjobban.

Ha azt mondom, homok, az embereknek általában apró, barna kövecskék tömege jut eszébe.

 

A baktériumok a legkisebb teljesen önálló élő szervezetek.

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is.

Bár egy új védőoltás vagy antibiotikum életeket menthet, biztonságot csak ideiglenesen nyújt – a baktériumok ugyanis gyorsan alkalmazkodnak az új körülményekhez és ellenállóvá (rezisztenssé) válhatnak a hatóanyagokra. A tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója, a Streptococcus pneumoniae baktérium például a hetvenes évek óta több használatban lévő antibiotikummal szemben is rezisztenssé vált.

Felmérve a veszélyt, az Egyesült Államokban 2000-ben egy új védőoltás bevezetésével próbálták meg visszaszorítani a rezisztens Streptococcus pneumoniae kórokozó terjedését.

A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.

A tavalyi év legizgalmasabb tudományos hírei között az első "mesterséges" élőlény létrehozása, illetve a DNS-e felépítéséhez foszfor helyett (állítólagosan) arzént használó baktérium leírása is ott volt.