A 21. század elején még mindig nem tudjuk pontosan meghatározni, mi az élet. Egyesek szerint hasonló nehézségekkel állunk szemben, mint azok, akik a vizet akarták definiálni a molekula-elmélet megalkotása előtt. A korábbi próbálkozások és a NASA-definíció után a nemrég elhunyt Gánti Tibor elmélete állhat legközelebb a valósághoz.

A tavalyi év legizgalmasabb tudományos hírei között az első "mesterséges" élőlény létrehozása, illetve a DNS-e felépítéséhez foszfor helyett (állítólagosan) arzént használó baktérium leírása is ott volt.

Tíz éve ismerjük az emberi örökítőanyag szekvenciáját, de rengeteg dolog van még, amit nem tudunk a DNS működéséről. A kromoszómákat egészen a közelmúltig csak a sejt osztódásakor láthattuk, amikor jellegzetes alakba összetömörülnek, ám a legújabb módszereknek köszönhetően normális működésük folyamán is tanulmányozhatók. Kiderült, hogy elhelyezkedésük jelentősen befolyásolja a működésüket, sőt a rend megbomlása hozzájárulhat egyes betegségek, például rosszindulatú daganatok kialakulásához is.

sejtmag elektronmikroszkópos képe

 Alig tíz éve, hogy hatalmas munkával meghatározták az emberi genom szekvenciáját (azaz a genomot alkotó DNS-t felépítő nukleotidok sorrendjét).

Az IBM tudósai tovább jutottak a töprengésnél: sikerült lefényképezniük a molekula születésének folyamatát.

Ugyanezeknek a kutatóknak korábban sikerült egy atom töltését megmérniük, szóval nem akármilyen koponyák gyűltek egybe a nagy mutatványhoz.

A kutatócsoport svájci laboratóriumában olyan új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egyszerűbb molekulák részletes kémiai szerkezete és kémiai kötései is megvizsgálhatók.

A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a víruskoncentráció mérésére.

A vírusmikroszkóp ismert fizikai jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket.

A csoda vízicsigák szervezetében megtalálhatóak a növények zöld színéért felelős klorofillt előállító gének,és a fotoszintézis folyamatát elvégző kloroplasztok is, melyeket kreatív a csigák másik táplálékuk, az algák elfogyasztásából nyerik.

A fotoszintetizáló algák fogyasztása, és a kloroplasztok beépítése után így képessé válnak a fényből életet adó energiát nyerni.

A szabad szemmel legtöbbször láthatatlan méretű rovarokról, mikroszkóppal készített, megdöbbentő, horrorfilmekbe illő felvételeket tettek közzé a WebEcoist oldalán.

Borasztó, hátborzongató, egyben vicces képek, szép álmokat! :D

 Az orvosok állítják, hogy a legtöbb modern antibiotikum azért nem működik, mert a mikrobák „túljárnak az eszükön”. Ez a feltételezés, elsősorban egyszerűen azt jelenti, hogy a természetes kiválasztódás lehetővé tette egyes mikrobák túlélését, melyek ellenállókká váltak a gyógyszerekkel szemben, azonban a természetes kiválasztódás nem ad magyarázatot a mikrobás viselkedés számos aspektusaira. Miért termelnek védekező enzimeket, melyekkel az ellenséges vírusokat darabokra vágják?

Amerikai kutatók szerint, a Mexikói-öbölben a BP olajkatasztrófája után a vízbe kerül metán nagy részét még a légkörbe jutás előtt mikrobák közömbösítették

A Mexikói-öbölben történt olajömlés idején tengerbe került metán többségét még a légkörbe jutás előtt természetes módon sikerült megsemmisíteni - közölték kutatók, akik szerint az üvegházhatást okozó gázok közül legkárosabbnak tekintett vegyületet a tengerben élő mikrobák falták fel.

Baktériumokban tárolnának hatalmas mennyiségű információt a hongkongi Kínai Egyetem ifjú kutatói. Aldrin Jim, az intézmény biológiai tárolást kutató projektjének hallgatói instruktora a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) tekintélyes iGEM versenyében nyert aranyérmet programjával.A biológiai tárolás - vagy biotárolás - igen fiatal tudományág, amely azt tűzte ki célul, hogy élő szervezetekben tároljanak és titkosítsanak információkat.