Elég érdekes és különleges hírt találtam a neten egy művésznőről, akinek hihetetlen türelme lehet :)

"Világ életemben molyolgatós voltam, már kiskoromban is elvoltam ott, ahová letettek a szüleim - persze, ha érdekelt az a valami, amivel éppen lefoglaltak -, és nem jelentett gondot órákon keresztül játszani. Külön világot teremtettem magamnak, amiben mindennek és mindenkinek megvolt a maga fontos szerepe; én voltam a rendező, az író és a főszereplő is egyben."

Dalton Ghetti foglalkozása szerint ács, aki mikroszkopikus méretű csodákat készít, rengeteg munkaórát beleölve mulandó alkotásaiba.

Jack Pettigrew professzor, az ausztráliai Queenslandi Egyetem munkatársa kimutatta, hogy a képeket ma már színes baktériumok és gombák népesítik be. Ezek a "biofilmek" magyarázhatják meg azt is, miért okozott nehézséget korábban a sziklafestmények korának meghatározása.

Pettigrew és kutatócsoportja 80 képet vizsgált meg a XIX.

Szerencsére semmi sem állhat a mikorszkopikus világra kíváncsi tekintetek útjába, az egyre bővülő mikroszkóp választékból mindenki kedvére válogathat.

Legyen biológiai mikroszkóp, sztereó mikroszkóp, vagy a szakszerű megfigyelésekhez készülő, komolyabb kutatásokhoz használatos speciális mikorszkóp, az alapeszköz és annak megfelelő használata még kevés a profi mikroszkópiához.

Számos kiegészítő kellékre, segédanyagra és eszközre lesz még szükségünk ahhoz, hogy igazán elmélyedhessünk, és teljes egészében élvezhessük a mikroszkpokus világot.

A New Scientist honlapja szerint a nottinghami egyetemen (Egyesült Királyság) megállapították, hogy svábbogarak és sáskák agyának kivonatával sikeresen pusztíthatók az úgynevezett kórházi szupermikrobák. Folyik a sajátságos extraktumok hatóanyagainak azonosítása, aminek eredményeképpen esetleg megszületnek az első rovar-eredetű antibiotikumok.

Korábbi kísérletek során kilenc különböző sáskaagy-kivonat bizonyult alkalmasnak az ételmérgezést (és egyéb fertőzéseket) okozó Escherichia coli elpusztítására, hét pedig Methicillin-rezistens Staphylococcus aureus (MRSA) tenyészeteket pusztított el.

A penicillin létrehozásával úgy tűnt az orvostudomány győzelmet aratott a veszélyes fertőzéseket terjesztő baktériumokon. Azonban az elmúlt évek során új helyzet állt elő, mivel a baktériumok életképesebbek és ellenállóbbak a kutatók által korábban sejtettnél. Ennek lehet következménye, hogy a korábban már legyőzöttnek hitt betegségek újra fel-felütik fejüket vagy éppen újabb ismeretlen kórokozóra bukkannak a szakemberek.

A Newsweek amerikai hetilapban „Csődöt vallhatnak az antibiotikumok?" címmel jelent meg egy cikk.

Amikor lakhelye, egy tócsa vagy tavacska kezd kiszáradni, a medveállatka vészriadót fúj, és dundi lábacskáit behúzva hordó alakot ölt. Akár több évet is eltölt ebben a téli álomhoz hasonló állapotban, mígnem az esővíz új életre kelti. Az alvó medveállatkák légüres térben is életben maradnak, és a -272 C fokot is kibirják, ami sokkal alacsonyabb, mint a Föld bármely pontjának hőmérséklete.

Az influenza vírus okozta, heveny légúti tünetekkel járó kimondottan ragályos betegség szinte az ősidők óta kísérti az emberiséget.

Több régi leírás, elbeszélés utal egy-egy földrajzi területen tömegesen előforduló, súlyos lefolyású, magas lázzal járó megbetegedésre, melyk nagyon gyorsan alakultak ki, járványokat okozva, majd amilyen hirtelen jöttek, olyan hirtelen el is tűntek.

Az első, feltehetően az influenza vírusról szóló írásos emléket időszámítás előtt 412-ben közölte Hippokratész!

A vírusok felépítése olyan egyszerű, hogy nem is lehet egyértelműen az élőlények közé sorolni őket. A vírusok eddig a mikroszkópok számára túl kicsik voltak.

A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a víruskoncentráció mérésére.

A vírusmikroszkóp ismert fizikai jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket.

A Titanic roncsaiból vett mintákon a tudósok eddig soha nem látott baktériumokra bukkantak: a Halomonas titanicae a rozsdásodó fémben él és valójában magával a rozsdával táplálkozik. A lelet külön érdekessége, hogy a mintát még 1991-ben, a Mir 2 merülő robot segítségével gyűjtötték a szakemberek, a baktériumok mégis életben vannak.

A Dalhousie Egyetem, a kanadai Ontario Science Centre és a sevillai egyetem munkatársai közös munka során szigetelték el a Titanic roncsaiból vett mintákból a H.

Igaznak bizonyultak a délután kiszivárgott információk, a NASA magyar idő szerint este nyolckor bejelentette, hogy eddig nem ismert baktériumot talált a Földön. A baktérium különlegessége, hogy a DNS-e nem azokból az elemekből épül fel, mint a Földön ismert összes többi élőlényé.A NASA olyan bejelentést ígért mai tájékoztatóján, mely alapvetően változtathatja meg a földönkívüli élet keresését célzó kutatásokat. Néhány órával a sajtótájékoztató előtt egy földi tavat vizsgáló kutatócsoport vezetőjétől szivárgott ki, hogy a NASA valóban eddig ismeretlen életformát talált, de itt a Földön, méghozzá Kaliforniában, a mérgező vizéről híres Mono-tóban.