A sejtek nagyságukban és felépítésükben messzemenően különböznek egymástól,elsősorban annak következtében,hogy milyen élettani működéseket látnak el.Vannak olyan alapvető fontosságú alkotói,amelyeket a legtöbb sejt egyaránt tartalmaz.De bizonyos sejteknek kevesebb alkotójuk van,más sejteknek viszont több.Így például a növényi sejteket sejtfal veszi körül.
A sejthártya tulajdonképpen egy zacskó,amely magába zárja a sejt félfolyékony alapanyagát,s a sejthártya szabályozza az anyagok áthaladását.Bizonyos anyagok számára lehetővé teszi,hogy behatoljanak a sejt belsejébe,míg mások számára a sejt elhagyását biztosítja,de vannak olyan anyagok is,amelyek áthaladását egyszerűen már eleve megakadályozza.A citoplazma vagy a sejttest legnagyobbrészt rendkívül finom,ún. kettős hártyák rendszeréből áll.Nagyon sok anyag oldott állapotban van jelen a citoplazmában,és emiatt nem látható.Ezeknek a anyagoknak egy részét a sejt kívülről,a környezetből vette fel,míg másokat saját maga épített fel,de vannak közöttük olyan anyagok is,amelyeket a sejteknek ki kell küszöbölnie,ki kell választania magából.
A sejtmag irányítja a sejtben végbemenő életfolyamatokat.Minden sejtnek energiát kell felszabadítania,hogy életműködéseket végezhessen.Azok a folyamatok,amelyek végeredményeként a táplálékban lévő energia felszabadul,a mitokondriumban mennek végbe.A mitokondriumokat a "sejt erőműveinek" is szokták nevezni.
A sejt saját maga építi fel magát,sőt az elhasználódott anyagait is pótolja,mégpedig fehérjemolekulák felhasználásával.A felépítendő fehérjemolekulák alapanyagát a riboszómák gyűjtik össze a citoplazmában oldott állapotban jelenlevő aminosavakból.
Kommentáld!