A medveállatka a kriptobiózisnak köszönhetően képes túlélni a világűrben. Az Endeavour űrsikló aktuális küldetésén kísérleteket végeznek az 1 mm-esnél is kisebb állattal, hátha az emberi űrutazáshoz is hasznosítható technikákat lehet fejleszteni túlélőképessége tanulmányozásával.

Hétfőn újra bebizonyosodott, hogy a medveállatka szkafander nélkül is képes túlélni a világűrben. 2007-ben vették először észre, hogy a mikroszkopikus lény, amit tudományosabban tarigradának hívnak, képes túlélni a világűrt. Most az Endeavour űrsikló aktuális küldetésén ellenőrzött körülmények között vizsgálják, hogy képes a vákuumban, abszolút nulla fok közelében, oxigén nélkül is életben maradni, miközben kozmikus sugarak bombázzák testét.

valószínűtlen élőlények leírásához használt állandó forrásunk, a nagy Brehm szerint a medveállatkát vagy "vízimedvét" 1773-ban írta le Goerze. A mikroszkopikus, eredetileg egy patakban felfedezett lény "esetlen termetével, furcsa, ügyetlen mozgásával cammogó medvére emlékeztet". A medveállatok "nemcsak vízben élnek, hanem szárazon is, hol szívesen tanyáznak a fák kérgén, vagy a sziklákon mohák és zúzmók között", nagyságuk "ritkán haladja meg az 1 mm-t".

Már Brehm is megjegyzi, hogy "barátságtalan, puszta antarktikus szárazulatokon is él mohában egy fajuk, a Macrobiotus antarcticus Richt. nevű medveállat". A NASA, illetve az olasz űrügynökség Biokis projektjéről beszámoló BBC beszámolója szerint a medveállatka egyértelműen "a Föld legkeményebb állata".

A Biokis projekt keretében hét kísérletben vizsgálják, hogyan hat a világűrnek kitettség az organizmusra molekuláris szinten. Megnézik, miként változik a genetikai információ, hogyan alkalmazkodnak fizikailag a sejtek az extrém kiszáradáshoz, amit a vákuum okoz, és hogy milyen károsodást okoz a kozmikus sugárzás.

Különösen érdekes, hogy a medveállatkák a földön csak akkor produkálnak életfunkciókat, ha testüket vízfilm borítja. Ha ez megszűnik, az állatok a kriptobiózis nevű állapotba kerülnek, ez a gyakorlatban az életműködés felfüggesztését jelenti. Ilyenkor trehalóz, azaz alfa kötésű diszaharid cukor képződik, amely nagy vízvisszatartó képességű.

A BBC beszámolója szerint a kutatók azt remélik, hogy a tardigradák tanulmányozásával más szervezetek, akár az ember megvédésére alkalmas technikákat fejleszthetnek ki.