A mikroszkopikus fekete lyukak, a sötét anyag felderítésére alkalmas az az új szuperműszer, amit a CERN-ben építettek. Vannak, akik szerint ez a valaha épített legizgalmasabb tudományos mérőeszköz!

Nem is csigázok tovább senkit, amiről szó van, az az Alfa mágneses spektrométer (AMS) névre hallgat, és tulajdonképpen egy részecskefizikai kutatóeszköz, ami a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után.

A mikroszkopikus tengeri életet jelképező fitoplanktonok óriási szerepet játszanak az óceánok tápláléklánc- egyensúlyának fenntartásában. Az élőlények mennyisége 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évszázadban, a tudósok szerint a katasztrofális következmények az embereket is érintik majd.

De miről is beszélek? Nos, a fitoplanktonok mikroszkopikus élőlények, amelyek fotoszintézisre képesek. Az óceán felsőbb rétegeiben élnek, oxigéntermelésükkel hozzájárulnak a mi életfeltételeink megteremtéséhez is.

A Realitypod.com Magazin összeszedte a világ - szerinte - leggyönörűbb, lélegzetelállító mikroszkópos képeit. Tudtad, hogy ilyen csodás is lehet a miniatűrök univerzuma?

 

1. KOVAMOSZATBÓL SZIVÁRVÁNY

 

Első képünk polarizációs fényszűrőkön keresztül készült, a brit mikroszkópista Michael Stringer által. 2008-ban top helyezést ért el a  Nikon Small World Photomicrography Competition-ön.

 

 

 

 

 

2. IGÉZŐ SZEMPÁR

 

Ugye, ismerős ez a fickó?

Hoppáré! Az egész - és tessék szó szerint érteni - univerzumot sikerült egyetlen kép alá hozni, ahogy azt még sohasem láthattuk. A hihetetlen felvételt a Planck elnevezésű űrszonda távcsövével örökítették meg. A világon először!

 

Ide kell vetni a pillantást:

 

 

 Gyors útmutatás:

 

a képen látható fényes vízszintes csík a galaxis fő tengelye, az a sík, amelyen a Nap és a Föld kering. A felvétel tulajdonképpen egy hatalmas mozaikkép, amely a Föld körül keringő Planck-űrszonda méréseinek összesítése képekben.

Hogy lehet az, hogy néhány embert, aki látszólag halálra fagyott, akinek egy időre megállt a szíve és nem lélegzett, vissza lehet hozni az életbe anélkül, hogy ez egészségére nézve hosszútávú negatív következményekkel járt volna? A Fred Hutchinson Cancer Research Center kutatói, Mark B. Roth, Ph.D. vezetésével, olyan felfedezést tettek, mely segíthet megérteni a jelenséget.

A kutatók kimutatták, hogy két teljesen eltérő modell szervezet, Saccharomyces cerevisiae élesztő és a Caenorhabditis elegans fonalféreg, túlélhetik a hipotermiát, ha először extrém oxigén megvonás révén hibernált állapotba kerülnek.

Mágikus, igen, mert olyan univerzumokat fedezhetünk fel általa, amikről régen elképzelésünk sem volt. És még milyen hosszú út áll előttünk! Mindenesetre a mikroszkop.hu oldalon mindenki kedvére válogathat a csodálatos szerkezetek közül.

 

Bizony, azt kell mondjuk, ilyen átfogó oldal már régen került a szemünk elé, ami ennyire odafigyel arra, hogyan kínálja az érdeklődőknek a mikroszkópokat. Azaz: nem csak egy listát kapunk oszt jónapot, hanem pontosan részletezett paramétereket, sőt, egy komplett vásárlási útmutatót!

Nehéz feldolgoznia az emberi agynak, hogy az alábbi képek nem digitális 3D művészeti alkotások, hanem egyszerű pollenszemcsék. Azért csak próbáljuk meg, mert így van :) Neked mi a véleményed róluk?

 

A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az  ízeltlábúakkal, de több tulajdonságukban eltérnek. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, melyet hidrosztatikus váz feszít ki. Ragadozó és növényevő fajokkal is találkozhatunk. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed.

A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet Spallanzani adta neki 1773-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”.

 Agyserkentő koncepcióval rukkolt elő egy izlandi-dán művész, bizonyos Olafur Eliasson: mikroszkópot alkotott - még ha nem is olyat, amiben egy tudós kedvét lelné.
 
Eliasson művészetéről úgy írnak: az egyszerre rugaszkodik messze a földtől és marad grandiózusan realista. Munkáira jellemző, hogy azok mindig kapcsolódnak valamiként az ökológiához és a múlandósághoz, és tipikusan emberekkel-városokkal foglalkozó alkotásokat kreál (vagy kreációkat alkot, haha).

Meglepően hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik. Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltűnt a Mycobacterium vaccae nevű mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelőkön. Korábbi kísérletek kimutatták, hogy az elölt baktériumok erősítik az ember immunrendszerét.