...Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan már erre is lehetőségünk nyílik. Egy több nemzet fiaiból összeállt kutatócsoport heurékát kiáltott: ez szabad szemmel nem látható kristályokkal valósággá válhat!

 

Konkrétan kapacitásduplázásról beszélnek. Arra apellálnak, hogy ugyan a mágneses kvantumpontoknak tartott kristályok önmagukban nem számítanak újdonságnak, elvégre több mint egy teljes évtizede alkalmazza már őket az információtechnológia LEDekben, ipari chipekben, napelemekben, most mégis találtak egy módot arra, hogy  ne csupán irányíthassák azokat a bizonyos elektronokat azokkal a bizonyos kvantumpontokkal, de leolvashassák azok spinjét is, kaput nyitva így a kristályok adattárolásban való hasznosítása előtt is.

 Az angol származású Steve Gschmeissnernek mindig is nagy álma volt, hogy speciális elektronmikroszkóppal fényképezhessen ízeltlábúakat. A 61 évét taposó fotós maga is hátrahőkölt a végeredmény láttán :)

 

Az egymilliószoros nagyítás által produkált végeredmény ugyanis döbbenetes és megrázó. A legvéresebb Z-kategóriás horrorfilmek köszönnek vissza általuk, jókat borzonghatunk a gyilkos csáprágók, gusztustalan szőrhegyek

láttán. Vagy az milyen már, hogy egy bolhából ilyen tüskék állnak ki, és úgy néz ki mint egy avatar-navi és starwars-jarjar ötvözete?

Ruhadarabként is viselhető, olcsó és nem utolsósorban könnyű elemeket fejlesztettek ki aStanford Egyetem tudósai. Szerintük a mikroszkopikus méretű, szemmel láthatatlan karboncsövekkel beburkolt textíliákban van a jövő!

 

Felfigyeltek ugyanis arra, hogy az ún. egyfalú szénnanocsöveknek hívott karbonszálak pamutszövetre illeszkedve hatékonyan tárolják az elektromos áramot, mialatt a textíliák hajlékonyak, illetve a megszokott ruhaszövetekhez hasonlóan nyúlékonyak maradnak.

Ezt mindenkinek látnia kell! Zseniális előadás arról, ahogyan a baktériumok kommunikálnak.

 

A TED konferenciákról már sokat hallottam, fantasztikus tudományos előadásokat láthatunk közöttük, de ez lett az első számú kedvencem.

 

Bonnie Bassler felfedezte, hogy a baktériumok egy vegyi nyelven "beszélgetnek", így koordinálják védelmüket és indítanak támadást. Ennek a felfedezésnek meglepő alkalmazásai lehetnek az orvostudományban, az iparban - és önmagunk jobb megértésében.

 A mikroszkópikus baktériumok univerzumából néha egészen érdekfeszítő hírek röppennek fel. Most például az, hogy a Szegedi Tudományegyetem révén új ruhaféle látott napvilágot, ami miniatűr ezüstszemcséivel harcol az ellen, ami ellen harcolnia kell.

 

Persze nem textilipari forradalomról beszélünk, vagy a ruhagyártás gyökeres átalakulásáról, hanem arról, hogy kiaknázzák az ezüst mikrobaülő hatását. Azaz: nanométeres méretű ezüstszemcséket alakítanaj ki a szövet felületén, amik a mosás, szárítás, vasalás után is ott maradnak, és becsületesen kifejtik baktérium- és gombaölő hatásukat.

Földünkön  számtalan  faj  él.Ezek  közül  több  növényt ,sok  állatot  és  néhány  gombát többé-kevésbé  jól  ismerünk,mert  olyan  közvetlen  közelünkben  élnek  és  jól  láthatók. A szabad szemmel nem látható élőlényeket csak mikroszkóppal láthatók.A legkisebb,önálló életjelenségeket mutató élőlények az egysejtűek.A sejtmagnélküliekben  az örökítő anyag a sejtplazmában található,nem határolja maghártya.Legtöbbet a betegségokozó baktériumokról hallunk,pedig a baktériumfajok túlnyomó többsége  nem kórokozó.A lucerna és még hozzá hasonló növények gyökérgumóikban élő baktériumok összegyűjtik és megkötik a levegő nitrogénjét .Így a növény saját testébe építheti be .A káposzát,a tejet az erjesztő baktériumok savanyítják meg.Az egysejtűek másik csoportját  a valódi körülhatárolt sejtmaggal bíró egysejtű élőlények alkotják.Ide tartozik a zöld szemesostoros.A szemesostoros ostor-segítségével változtatják a helyüket.Ezzel szemben az amőba úgynevezett állábakkal mozog,a papucsállatkát meg csilló borítja és az mozgatja.A bacik:A baktériumok osztódása kedvező körülmények között 20-30 percenként duplázódnak.A baktériumok tudományos neve a bacilus.

A mikroszkóp (görögül:mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan parányokat. Az ilyen tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan.

Az első baktériumokat Antoni van Leeuwenhoekholland természettudós pillantotta meg 1674-ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Maga a baktérium elnevezés a görög βακτηριον szóból származik, melynek jelentése „kis pálca”; a nevet Christian Gottfried Ehrenberg javaslatára 1828-ban vezették be.

A 19. század második felében Louis Pasteur bizonyította a mikrobák szerepét az erjedéssel, rothadással és fertőzésekkel kapcsolatban.

Talán kevesen gondolnák, hogy baktériouméknál is dúl a háború a táplálékért, és a területért. Itt is az erősebb győz, és elbukik a gyengébb. Mi a szerepe ebben az egészben a probiotikumnak?

Nézzük példának okáért a bélflórát: amikor annak egészséges egyensúlya megbillen, mondjuk egy antibiotikumkúra során, akkor kellemetlen közérzet, hasmenés,  rosszabb emésztés jelezheti, hogy a jótékony baktériumok enyhén szólva hátrányba kerültek és segítségért kiáltanak.

Sokszor az segít a legtöbbet, amit nem látunk. Ilyen a mikroszkópikus méretű staphillococcus baktérium is, amiről megállapították, hogy ha sokat mosakodunk, akkor lemossuk őt is, ami nem jár túl jó következményekkel.

A staphillococcus, ami a normál baktérium flóránk fontos részét képezi, gátolja a bőr gyulladását sérülések után. Az emberi és egerekből kivont baktérium-tenyészeteken végzett vizsgálatok nem csak a sebgyógyulás eddig ismeretlen folyamataira világítottak rá, de mikroszkópikus szinten is magyarázattal szolgáltak a higiénia működésének megértésére - például hogy a kiscsaládokban felnövő, egyke gyerekek immunrendszere miért lesz gyengébb, miért jellemzőbb rájuk a szénanátha és az ekcéma kialakulása.