Vettem egy csepp mintát az akcáriumaim egyikéből, hogy egy kicsit körülnézzek, miújság a víz állapotával. Nem is kellett sokat keresgélnem, máris egy lakmározó kerekesféreg családba botlottam.

A kerekesféreg nem egy fajnak a neve, hanem egy kb 1800 fajból álló törzse az állatvilágnak. Megtalálhatóak édes, félsós és sós vízben, nedves talajban, és legkülönbözőbb nyirkos helyeken.
Tavasszal szinte minden szervesanyagban gazdag kis pocsolyában megtalálhatók, amelyek vegyi szennyeződéstől mentesek. Nagymértékben hozzájárulnak vizeink természetes tisztulásához, hiszen a legtöbb faj bomló szerves anyaggal, különböző gombákkal és baktériumokkal, lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkozik, valamint ők maguk is fontos táplálékul szolgálnak halivadékoknak, vagy más apróbb állatoknak, például a szintén jól ismert Daphnia fajainak.

Lesz újraélesztési gyakorlat, gömbi amőba, ördöglakat-műhely, kémiai virágoskert, és még számtalan egyéb kísérlet. Kipróbálhattok vakok számára adaptált taneszközöket, vezethettek tét nélkül vállalatot, meg úgy általában jól érezhetitek magatokat.

Október 31., szombat 14-18 óra, Fogasház (Budapest, Akácfa utca 51.) 

A rendezvény abszolút önkéntes alapokon szerveződik, minden résztvevő azzal a szándékkal jön, hogy közös kísérleteken, foglalkozásokon keresztül bizonyítsa, hogy a tudományokat nem csak unalmasan lehet megközelíteni.

Egysejtűek (Protozoa)

Osztályozás:

  * Egyféle magvúak törzse

ostorosok
galléros ostorosok
gyökérlábúak
spórások

 * Kétféle magvúak törzse

csillósok

Protozoák – egysejtűek (véglények)

    * 250 faj,
    * Nincs valódi sejtfaluk,
    * Kis méretűek, alakjuk változó,
    * Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a gilisztákéval,
    * Baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak,
    * Segítenek a talajban a mikroszervezetek visszaszorításában,
    * Eléggé ellenállóak, képesek extrém körülményeket túlélni a talajban.

A mikroszkópunk tárgylemezére általában ártalmatlan, vagy már nem is élő élőlényket helyezünk. Megfigyelésük többnyire veszélytelenül is izgalmas. Egy amőba ebédjét végignézni pl kifejezetten felemelő! Ha nem emberi agyszövet a tápláléka!

A hétvégén rengeteg DR House epizódot néztem meg DVD ről, és az egyikben egy agyrágó amőba szerepelt. Nem hittem a szememnek, úgyhogy ma körülnéztem az interneten és amir bukkantam az félelmetes! Az egyik orvosi oldalon éppen ennek a House epizódnak a kapcsán írnak róla.

Ti is tapasztaltátok már, hogy a tárgylemezre csöppentett pocsolyavízben úszkáló egysejtűeket képtelenség megfigyelni, olyan gyorsan száguldoznak?

Van néhány egészen egyszerű módszer a lelassításukra, amit érdemes kipróbálni. Létezik egy professzionális csepp amerikában (http://www.carolina.com/product/885141.do), amit direkt amőbák lassítására fejlesztettek ki. Nem túl drága, de a megrendeléssel járó macera helyett, lássunk néhány "házi" megoldást.

A hobbi mikroszkóposok legegyszerűbb "kutatási területe" az őket körülvevő élő és élettelen dolgok vizsgálata. Biztosan mindenki tett már tárgylemezre saját vércseppet, hangyát,  vagy szobanövény levelének a metszetét.

Ha alaposan körülnézünk lakóhelyünk környékén, fantasztikus megfigyelni valókat találhatunk. A Mikroszkóp lencséjén keresztül újraértelmezhetjük a bennünket körülvevő egyszerű valóságot, és megpillanthatjuk, hogy milyen csodálatosan összetett a világ minden egyes teremtménye.

Úgy ám, Galileo Galilei (aki a köztudatban élő téves információkkal ellentétben nem felfedezte a távcsövet, csak az elsők közt kémlelte vele a csillagos eget, és persze később tökéletesítette) 1609. augusztus 25-én mutatta be saját kivitelezésű távcsövét, egy 8-szoros nagyítású modellt a velencei törvényhozóknak.

Az csak két lencséből állt: egy domborúból és egy homorúból, és persze korának igencsak fejletlen lencsekészítő gyakorlatának köszönhetően tele volt optikai hibával.

Ha 2009 szeptember 15-ig csatlakozol a Mikroszkóp klubhoz, akkor megnyerheted az 5db "A mikroszkóp használata" című könyv egyikét!

A könyv óriási segítség lehet mikroszkopizálással foglalkozó leendő kutatóknak, lelkes amatőröknek, gyerekeknek, és a mikrobiológia iránt érdeklődőknek egyaránt.

A könyv ismertetője röviden:

Milyen mikroszkópot vegyek?

Hogyan kell preparátumot készíteni?

Mivel fessem meg a sejteket, hogy a legjobban lássam õket?