Az első baktériumokat Antoni van Leeuwenhoek holland természettudós pillantotta meg 1674-ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Maga a baktérium elnevezés a görög βακτηριον szóból származik, melynek jelentése „kis pálca”; a nevet Christian Gottfried Ehrenberg javaslatára 1828-ban vezették be.
A 19. század második felében Louis Pasteur bizonyította a mikrobák szerepét az erjedéssel, rothadással és fertőzésekkel kapcsolatban. Pasteur nyomán Joseph Lister angol sebész 1865-ben felismerte, hogy a sebfertőzés okozói is baktériumok és orvosi műszereit karbolsavval sterilizálta. Ugyanebben az évben halt meg Semmelweis Ignác magyar szülész-nőgyógyász, aki 1847-ben
állati eredetű „bomlott szerves anyag” nyílt sérülésekre való
átvitelével magyarázta, és klórmeszes kézfertőtlenítéssel akadályozta
meg a gyermekágyi láz (Streptococcus sebfertőzés) kialakulását.
Robert Koch 19. századi német orvosbiológus nevéhez fűződik számos baktériumfaj azonosítása. Különböző laboratóriumi technikái (például a lemeztenyészet) segítségével elkülönítette és azonosította a tuberkulózis, lépfene és kolera kórokozóját. A tuberkulózissal végzett kutatásaiért Koch 1905-ben Nobel-díjat kapott.
A Koch-féle posztulátumok – a betegségek mikrobiális eredetére vonatkozó követelmények – ma is használatban vannak.
Habár már a 19. században ismert volt, hogy számos betegséget
baktériumok okoznak, sokáig nem sikerült hatásos antibakteriális
kezelést kidolgozni. 1910-ben Paul Ehrlich fejlesztette ki az első antibiotikumot. A szifilisz kórokozóját, a Treponema pallidum nevű spirochaetát szelektíven festő anyagban cserélt ki komponenseket oly módon, hogy az új keverék a patogént szelektíven elpusztította. Ehrlich szintén Nobel-díjat kapott az immunológia
területén végzett munkájáért, és élen járt a különböző baktériumok
kimutatására és azonosítására használt festési eljárások
kidolgozásában. Az ő munkái képezték alapját a Gram-festésnek és a
Ziehl–Neelsen festésnek is.
Kommentáld!