A Nemzeti Tudományos Akadémia közlönyében is megjelent a hír, mely új megközelítést ad a dinoszauruszok táplálkozására vonatkozóan.

A Leicester-i Egyetem munkatársai közös kutatást végeztek a Természettudományi Múzeum kutatóival. A dinoszauruszok fogait vizsgálva kiderítették, hogy milyen helyet foglaltak el az ökoszisztémában többtízmillió évvel ezelőtt. A fokakat mikroszkóp alá vették, a rajtuk lévő karcolások segítségével derült ki az akkori faj rágási módja.

Robert Brown neve ismert a tudományos világban. Az "univerzális zseni"-ként is ismert férfi 1773-ban született Skóciában. Nem véletlen vívta ki magának a fenti "nevet", amellett, hogy orvos és botanikus volt, ő a sejtmag és a molekuláris mozgás feltalálója, ezenkívül szerzőként és könyvtárosként is tevékenykedett.

Brown orvosnak készült, de tanulmányai után 1795-ben belépett a hadseregbe.

Botanikusként tevékenykedett később tovább, a 19. század első felében igen elismert lett már szakmájában.

Aki szereti a mikroszkópot, alapvetően kíváncsi ember. Minden érdekli a legapróbb részletekig, a szó szoros értelmében. Annál meg izgalmasabb dolog nincs is, ha tanulmánya tárgya éppen egy másik bolygóról való...

Sokunknak ez csak álom marad. Viszont a NASA Phoenix leszállóegysége elkészíthette a Mars vöröses porának egyetlen részecskéjéről való felvételét, melynél egy atomi erő mikroszkópot alkalmaztak.

A mikroszkópot a svájci Neuchatel Egyetem kutatója, Urs Stafer és csapata készítette el.

Mi a mikroszkopizálás lényege?

Különféle apró tárgyak, élőlények, minták vizsgálata mikroszkóp segítségével -  mondhatnánk egyszerű tudományossággal, de ennél sokkal többről van szó! A mikroszkóp ablakot nyit a világra, ami körül vesz bennünket, csak éppen soha nem láthatjuk!

A megszokott rendkívülivé válik, amint mikroszkópon át vizsgáljuk. Felfedezhetjük, hogy szinte bármi, ami él vagy élt, számtalan apró, sejtnek nevezett összetevőből áll, amelyek mesés látványt nyújtanak - legyen szó akár saját vérünkről, a penészről, az élesztőgombákról és különféle baktériumokról.

Lássuk, mi található újdonsült mikroszkópunkban:

 (kattints a képre, hogy nagyobb legyen)

Mikroszkóp Objektívek

Az objektívek a mikroszkópok fontos részei, később részletesen is foglalkozunk velük. Fő feladatuk, hogy a vizsgált tárgyon áthaladó, vagy arról visszavert fénysugarakat összegyűjtsék, és a keletkező képet mikroszkóp belsejében felfelé vetítsék. A szemlencse (okulár) ezt a képet tovább nagyítja. A legtöbb  inőségi mikroszkópban üveglencsék találhatók.

Egyéb mikroszkóptípusok

Többfajta, jelentősen továbbfejlesztett mikroszkóptípus is létezik, különféle célfeladatokra és kutatási munkákra. A rendkívül sokféle típusból csak néhányat említünk meg.

Fáziskontraszt - A mikroszkóp a beérkező fény fáziskülönbségeit felhasználva a tárgy különböző részeiről igen kontrasztos
képet állít elő.

Polarizációs mikroszkóp - A mikroszkópban a tárgyat polarizált fénnyel világítják meg. A keletkező kép az élő vagy élettelen tárgy összetételének és felépítésének vizsgálatára szolgál, például kristályok megfigyelésére, kémiai mikroszkopizálás vagy optikai ásványtani kutatások során.

Szívesen kipróbálnád, hogy milyen is belenézni egy mikroszkópba?

Ezt most megteheted! Kiválasztottam a három legtipikusabb mikroszkóp-fajta szimulációs programját egy külfüldi weboldalról. Használd a fókuszt, a nagyítást, és a legördülő listából válassz vizsgálati mintát!

Klikkelj a képekre, várj egy percet és máris kipróbálhatod a mikroszkópot.

Elektronmikroszkóp

Sztereo zoom mikroszkóp

Konfokális mikroszkóp

A mikroszkóp történetének felkutatásában már az első lépéseknél nehézségekbe ütköztem. Próbáltam kutatni a feltalálója után, de mivel erről az igen nagy eseményről nem maradt ránk egy feljegyzés sem, nem lehet tudni pontosan a feltaláló kilétét sem.

Ami biztos, hogy a mikroszkóp mintegy 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Három szemüvegkészítőt említenek a találmány atyjaként, Hans Lippershey-t, Hans Janssen-t és fiát, Zacharias Janssen-t.

Amikor először a mikroszkóp keresőjébe nézel, valami lenyűgöző érzés kerít hatalmába. Észreveszed, hogy a szabadszemmel láthatatlan világ legalább olyan összetett, színes és formagazdag, mint a szemmel látható. Ahogy egyre nagyobb nagyításra váltasz az is kiderül, hogy minden részlet mögött újabb részletek sokasága rejlik, hogy a bármeddig nagyíthatunk, mindig látható valamilyen formába rendeződő anyag.

Ahány mikroszkóp, annyiféle lehetőség! Nézzük meg a különbséget az laboratóriumi elektronmikroszkópok hatalmas felbontású, tiszta és részletes képei t vagy a legegyszerűbb biológiai mikroszkópok kissé homályos, alulvilágított, sárgás látványát.