Nehéz feldolgoznia az emberi agynak, hogy az alábbi képek nem digitális 3D művészeti alkotások, hanem egyszerű pollenszemcsék. Azért csak próbáljuk meg, mert így van :) Neked mi a véleményed róluk?

 

A medveállatkák (Tardigrada) közeli rokonságban állnak az  ízeltlábúakkal, de több tulajdonságukban eltérnek. Testüket kemény kutikulapáncél fedi, melyet hidrosztatikus váz feszít ki. Ragadozó és növényevő fajokkal is találkozhatunk. Méretük 0,2-1 mm-ig terjed.

A medveállatkákról az első feljegyzéseket J.A. Goeze készítette 1773-ban és „kis vízimedvéknek” nevezte el őket. A Tardigrada tudományos nevet Spallanzani adta neki 1773-ban, a név jelentése „lassan lépkedő”.

 Agyserkentő koncepcióval rukkolt elő egy izlandi-dán művész, bizonyos Olafur Eliasson: mikroszkópot alkotott - még ha nem is olyat, amiben egy tudós kedvét lelné.
 
Eliasson művészetéről úgy írnak: az egyszerre rugaszkodik messze a földtől és marad grandiózusan realista. Munkáira jellemző, hogy azok mindig kapcsolódnak valamiként az ökológiához és a múlandósághoz, és tipikusan emberekkel-városokkal foglalkozó alkotásokat kreál (vagy kreációkat alkot, haha).

Meglepően hangzik, de a piszok javíthat az intelligencián: amerikai kutatók baktériumokat tartalmazó elegyet etettek egerekkel, mire azok gyorsabban találtak ki a labirintusból, mint társaik. Dorothy Matthews és Susan Jenks, a The Sage College kutatóinak már korábban feltűnt a Mycobacterium vaccae nevű mikroba. Az emberre ártalmatlan baktérium mindenütt megtalálható a természetben, a talajban és a talajvízben éppúgy, mint a legelőkön. Korábbi kísérletek kimutatták, hogy az elölt baktériumok erősítik az ember immunrendszerét.

 Erről, ha jól emlékszem, még nem beszéltünk behatóan, úgyhogy engedelmetekkel összeszedtem pár infót, hiszen a fotózásnak ez az ága is tartogat nagyszerű meglepetéseket, felfedezéseket.

A fotográfia szóban forgó ága tulajdonképpen a tudományos és az alkalmazott fotó határán mozog. Egy mikroszkóppal dolgozó fotósnak ugyanis nemcsak a dolog művészi-alkotói részét, hanem a mikroszkópot is alaposan ismernie kell. Barátja kell, hogy legyen. A legjobb. Nem feledendő az sem, hogy a fényképezendô tárgy, azaz a mikroszkópos preparátum elkészítése úgyszintén nem egyszerű feladat!

És az érdekes az, hogy úgy is nevezik: Különösen Nagy Teleszkóp. Kreatív név, nem?  Hozzávetőlegesen 1 milliárd eurót invesztálnak bele, átmérője potom 42 méteres lesz.

 

A cikkek, amik írnak róla, azt mondják, hogy segítségével a csillagászok a világegyetem legtávolabbi és eddig legsötétebbnek hitt zugait, főként a Naprendszeren túli bolygókat vizsgálhatják majd könnyűszerrel.

 

Az elképzelések szerint a teleszkóp felbontása akkora lesz, hogy akár Föld méretű bolygó nyomára is lehet majd bukkanni, és talán megfejthető lesz vele a sötét anyag rejtélye, amiképpen az is, hogy egyedül vagyunk-e a világmindenségben.

 Európa légiforgalma leállt, mindenki az izlandi vulkán kitöréséről beszél. Na de mit jelent ez a természeti jelenség a tudomány szemszögéből, vagy még inkább, a mikroszkóp méretű világ perspektívájából?

 

Leginkább azt, hogy ez a hatalmas vulkáni hamufelhő, ami beterítette most az öreg kontinenst, nem csak fotózható jelenség, de rizikós is lehet az emberi egészségre. Gondolom nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet azt javasolta az európaiaknak: a légkörbe jutott hamu aláhullásakor lehetőségeik szerint maradjanak fedett helyen.

Két külön "csőbe" nézünk bele mindkettő esetében. De mi is a lényegi különbség? Elmondom röviden, érthetően :)

 

 

Mert ugye nem mindegy, még ha megtévesztően hasonlatosak is egymáshoz. A binokuláris mikroszkóppal csupán annyi a helyzet, hogy megoldja azt, hogy ne kelljen fárasztani szemeinket, hiszen itt nem kell külön behunyni az egyiket, nyitva lehet mindkettő, hiszen két külön "úton" tekintjük meg a tárgylemezre került akármicsodát. A két okulárhoz azonban csak egy kimeneti objektív tartozik, szóval összességében tényleg csak a megfigyelés kíméletességére szolgál: az objektíven keresztülhaladt sugarakat még a valódi kép keletkezése előtt egy félig áteresztő és félig tükröző prizma két sugárnyalábra bontja, amelyek külön-külön képeket hoznak létre.

 Na, melyik cég lehet ez? Elárulom: a német Zeiss. Termékeiket éppen 120 éve kezdték gyártani, de az 1890-es profilbővítésig tényleg csak mikroszkópok gyártásával foglalkoztak.

 

Mindezek miatt gondolom, hogy nem probléma, ha e hasábokon is megemlékezünk a kezdetekről. A Zeiss nem egy mai szupertrendi cég, 1846-ban indultak, orvosi optikai eszközökkel és mikroszkópokkal. A már említett évszám mérföldkő volt, ekkor szánták rá magukat, hogy a fotózáshoz használatos optikák terén is kipróbálják magukat.

 1994-ben nyilvánította az ENSZ szervezete március 22-ét a Víz Világnapjává, amit győrben egy - főleg gyerekeknek - különleges programmal köszöntenek most hétfőn, aminek keretében nagyteljesítményű mikroszkópokat is kezünkbe vehetünk!

Tehát a lényeg: március 22-én, azaz a jövő hét hétfőjén délelőtt tízkor az ÉDUKÖVIZIG Kálóczy téri Árvízvédelmi Központjában (Győr, Kálóczy tér 8.)  A gyerekek megismerkedhetnek a vízi élővilág szépségeivel, végigkövethetik a halak vándorlását a Dunában, feleleveníthetik a győri vízellátás történetét, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb:  mikroszkópon keresztül nézhetik a víz mélyén mozgó-lebegő miniatűr élőlényeket.