Lesz újraélesztési gyakorlat, gömbi amőba, ördöglakat-műhely, kémiai virágoskert, és még számtalan egyéb kísérlet. Kipróbálhattok vakok számára adaptált taneszközöket, vezethettek tét nélkül vállalatot, meg úgy általában jól érezhetitek magatokat.

Október 31., szombat 14-18 óra, Fogasház (Budapest, Akácfa utca 51.) 

A rendezvény abszolút önkéntes alapokon szerveződik, minden résztvevő azzal a szándékkal jön, hogy közös kísérleteken, foglalkozásokon keresztül bizonyítsa, hogy a tudományokat nem csak unalmasan lehet megközelíteni.

Egysejtűek (Protozoa)

Osztályozás:

  * Egyféle magvúak törzse

ostorosok
galléros ostorosok
gyökérlábúak
spórások

 * Kétféle magvúak törzse

csillósok

Protozoák – egysejtűek (véglények)

    * 250 faj,
    * Nincs valódi sejtfaluk,
    * Kis méretűek, alakjuk változó,
    * Művelt talajokban biomasszájuk azonos lehet a gilisztákéval,
    * Baktériumokat és egyéb mikroorganizmusokat fogyasztanak,
    * Segítenek a talajban a mikroszervezetek visszaszorításában,
    * Eléggé ellenállóak, képesek extrém körülményeket túlélni a talajban.

A mikroszkópunk tárgylemezére általában ártalmatlan, vagy már nem is élő élőlényket helyezünk. Megfigyelésük többnyire veszélytelenül is izgalmas. Egy amőba ebédjét végignézni pl kifejezetten felemelő! Ha nem emberi agyszövet a tápláléka!

A hétvégén rengeteg DR House epizódot néztem meg DVD ről, és az egyikben egy agyrágó amőba szerepelt. Nem hittem a szememnek, úgyhogy ma körülnéztem az interneten és amir bukkantam az félelmetes! Az egyik orvosi oldalon éppen ennek a House epizódnak a kapcsán írnak róla.

Ti is tapasztaltátok már, hogy a tárgylemezre csöppentett pocsolyavízben úszkáló egysejtűeket képtelenség megfigyelni, olyan gyorsan száguldoznak?

Van néhány egészen egyszerű módszer a lelassításukra, amit érdemes kipróbálni. Létezik egy professzionális csepp amerikában (http://www.carolina.com/product/885141.do), amit direkt amőbák lassítására fejlesztettek ki. Nem túl drága, de a megrendeléssel járó macera helyett, lássunk néhány "házi" megoldást.

A hobbi mikroszkóposok legegyszerűbb "kutatási területe" az őket körülvevő élő és élettelen dolgok vizsgálata. Biztosan mindenki tett már tárgylemezre saját vércseppet, hangyát,  vagy szobanövény levelének a metszetét.

Ha alaposan körülnézünk lakóhelyünk környékén, fantasztikus megfigyelni valókat találhatunk. A Mikroszkóp lencséjén keresztül újraértelmezhetjük a bennünket körülvevő egyszerű valóságot, és megpillanthatjuk, hogy milyen csodálatosan összetett a világ minden egyes teremtménye.

Úgy ám, Galileo Galilei (aki a köztudatban élő téves információkkal ellentétben nem felfedezte a távcsövet, csak az elsők közt kémlelte vele a csillagos eget, és persze később tökéletesítette) 1609. augusztus 25-én mutatta be saját kivitelezésű távcsövét, egy 8-szoros nagyítású modellt a velencei törvényhozóknak.

Az csak két lencséből állt: egy domborúból és egy homorúból, és persze korának igencsak fejletlen lencsekészítő gyakorlatának köszönhetően tele volt optikai hibával.

Ha 2009 szeptember 15-ig csatlakozol a Mikroszkóp klubhoz, akkor megnyerheted az 5db "A mikroszkóp használata" című könyv egyikét!

A könyv óriási segítség lehet mikroszkopizálással foglalkozó leendő kutatóknak, lelkes amatőröknek, gyerekeknek, és a mikrobiológia iránt érdeklődőknek egyaránt.

A könyv ismertetője röviden:

Milyen mikroszkópot vegyek?

Hogyan kell preparátumot készíteni?

Mivel fessem meg a sejteket, hogy a legjobban lássam õket?

A digitális forradalom természetesen elérte a mikroszkópok világát is. Bár a mikroszkópia talán mindig is valamiféle analóg, megfelelőlen egymáshoz illesztett lencsék működtetéséből fog kiindulni, azért nem szabad figyelmen kívül hagyni a digitális feldolgozást sem.

Az USB mikroszkópok gyakorlatilag egy webkamera elé szerelt nagyítólencséből állnak. A képet azonban nem egy szűk és homályos keresőben kell nézni, hanem a kedvenc plazma tévénken, vagy számítógépünk monitorán.