A mikroszkópikus baktériumok univerzumából néha egészen érdekfeszítő hírek röppennek fel. Most például az, hogy a Szegedi Tudományegyetem révén új ruhaféle látott napvilágot, ami miniatűr ezüstszemcséivel harcol az ellen, ami ellen harcolnia kell.

 

Persze nem textilipari forradalomról beszélünk, vagy a ruhagyártás gyökeres átalakulásáról, hanem arról, hogy kiaknázzák az ezüst mikrobaülő hatását. Azaz: nanométeres méretű ezüstszemcséket alakítanaj ki a szövet felületén, amik a mosás, szárítás, vasalás után is ott maradnak, és becsületesen kifejtik baktérium- és gombaölő hatásukat.

Földünkön  számtalan  faj  él.Ezek  közül  több  növényt ,sok  állatot  és  néhány  gombát többé-kevésbé  jól  ismerünk,mert  olyan  közvetlen  közelünkben  élnek  és  jól  láthatók. A szabad szemmel nem látható élőlényeket csak mikroszkóppal láthatók.A legkisebb,önálló életjelenségeket mutató élőlények az egysejtűek.A sejtmagnélküliekben  az örökítő anyag a sejtplazmában található,nem határolja maghártya.Legtöbbet a betegségokozó baktériumokról hallunk,pedig a baktériumfajok túlnyomó többsége  nem kórokozó.A lucerna és még hozzá hasonló növények gyökérgumóikban élő baktériumok összegyűjtik és megkötik a levegő nitrogénjét .Így a növény saját testébe építheti be .A káposzát,a tejet az erjesztő baktériumok savanyítják meg.Az egysejtűek másik csoportját  a valódi körülhatárolt sejtmaggal bíró egysejtű élőlények alkotják.Ide tartozik a zöld szemesostoros.A szemesostoros ostor-segítségével változtatják a helyüket.Ezzel szemben az amőba úgynevezett állábakkal mozog,a papucsállatkát meg csilló borítja és az mozgatja.A bacik:A baktériumok osztódása kedvező körülmények között 20-30 percenként duplázódnak.A baktériumok tudományos neve a bacilus.

A mikroszkóp (görögül:mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan parányokat. Az ilyen tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan.

Az első baktériumokat Antoni van Leeuwenhoekholland természettudós pillantotta meg 1674-ben, egy saját maga által készített egylencsés, kétszázszoros nagyításra képes mikroszkópban. Megfigyeléseit a Királyi Társasághoz írt leveleiben publikálta. Maga a baktérium elnevezés a görög βακτηριον szóból származik, melynek jelentése „kis pálca”; a nevet Christian Gottfried Ehrenberg javaslatára 1828-ban vezették be.

A 19. század második felében Louis Pasteur bizonyította a mikrobák szerepét az erjedéssel, rothadással és fertőzésekkel kapcsolatban.

Talán kevesen gondolnák, hogy baktériouméknál is dúl a háború a táplálékért, és a területért. Itt is az erősebb győz, és elbukik a gyengébb. Mi a szerepe ebben az egészben a probiotikumnak?

Nézzük példának okáért a bélflórát: amikor annak egészséges egyensúlya megbillen, mondjuk egy antibiotikumkúra során, akkor kellemetlen közérzet, hasmenés,  rosszabb emésztés jelezheti, hogy a jótékony baktériumok enyhén szólva hátrányba kerültek és segítségért kiáltanak.

Sokszor az segít a legtöbbet, amit nem látunk. Ilyen a mikroszkópikus méretű staphillococcus baktérium is, amiről megállapították, hogy ha sokat mosakodunk, akkor lemossuk őt is, ami nem jár túl jó következményekkel.

A staphillococcus, ami a normál baktérium flóránk fontos részét képezi, gátolja a bőr gyulladását sérülések után. Az emberi és egerekből kivont baktérium-tenyészeteken végzett vizsgálatok nem csak a sebgyógyulás eddig ismeretlen folyamataira világítottak rá, de mikroszkópikus szinten is magyarázattal szolgáltak a higiénia működésének megértésére - például hogy a kiscsaládokban felnövő, egyke gyerekek immunrendszere miért lesz gyengébb, miért jellemzőbb rájuk a szénanátha és az ekcéma kialakulása.

Most, hogy leesett az első hó, engedjétek meg, hogy egy kis nem-saját anyaggal örvendeztesselek meg benneteket. Bizonyos Kenneth G. Libbrecht hókristály fotóit mutatnám meg nektek. Ha gondoljátok,a tudós oldala http://www.its.caltech.edu/~atomic/snowcrystals/photos/photos.htm

 

 A hókristályok lenyűgöző formáját egyébként Kepler (igen, a csillagász!) látta először, 1611-ben. Természetesen a havat csak hónak való körülmények között lehet vizsgálni, hiszen azonnal elolvadna, még az emberi kéz melegétől is.

UZxkD8 http://www.FyLitCl7Pf7ojQdDUOLQOuaxTXbj5iNG.com

Hétvégén sokat beszélgettünk a szúnyogokról, csípő, idegesítő rovarokról, az egyik barátommal, kollégámmal, ennek apropójából hoztam ezt a videót, és ezt a másolt leírást ezekről a mindenki által ismert, bosszantó kis teremtményekről.

 

 

A videóban 800x a legnagyobb nagyítás, és sima egyszerű fénymikroszkóppalkészült. A vizsgálati rovart sikerült kiváló állapotban rögzíteni, ezért is láthatóak olyan jól a részletek!

 

 

DIPTERA - KÉTSZÁRNYÚAK
Culicidae- igazi szúnyogok

Karcsú, megnyúlt alakúak.

Vettem egy csepp mintát az akcáriumaim egyikéből, hogy egy kicsit körülnézzek, miújság a víz állapotával. Nem is kellett sokat keresgélnem, máris egy lakmározó kerekesféreg családba botlottam.

 

 

A kerekesférgekről mondjuk nagyon roviden:

A kerekesféreg nem egy fajnak a neve, hanem egy kb 1800 fajból álló törzse az állatvilágnak. Megtalálhatóak édes, félsós és sós vízben, nedves talajban, és legkülönbözőbb nyirkos helyeken.
Tavasszal szinte minden szervesanyagban gazdag kis pocsolyában megtalálhatók, amelyek vegyi szennyeződéstől mentesek. Nagymértékben hozzájárulnak vizeink természetes tisztulásához, hiszen a legtöbb faj bomló szerves anyaggal, különböző gombákkal és baktériumokkal, lebegő mikroszkopikus algákkal táplálkozik, valamint ők maguk is fontos táplálékul szolgálnak halivadékoknak, vagy más apróbb állatoknak, például a szintén jól ismert Daphnia fajainak.