A vírusok felépítése olyan egyszerű, hogy nem is
lehet egyértelműen az élőlények közé sorolni őket. A vírusok eddig a
mikroszkópok számára túl kicsik voltak.
A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói
nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy
felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a
víruskoncentráció mérésére.
A vírusmikroszkóp ismert fizikai
jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre
lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket. A plazmonok úgynevezett
másodlagos sugárzást bocsátanak ki, ha a fémréteghez részecskék
kötődnek. Alexander Zybin lézerrel stimulálja a plazmonokat egy
aranyrétegen, majd vírusokat tartalmazó folyadékot juttat rá.
Minden
egyes kötődő részecske koncentrikus plazmonhullámokat gerjeszt,
amelyeket egy detektor fog fel.
A készülék húsz képet készít
másodpercenként, bár tíz felvételt egyben foglal össze. A megkötött
részecskék a képernyőn világos foltként tűnnek fel szürke háttérben.
Egyelőre
a foltokat még a kutatóknak kell megszámolniuk, de az új szoftver
elkészültével Zybin szerint hamar el fog terjedni a módszer. Nemcsak
gyorsabb, hanem jóval érzékenyebb is a víruskoncentrációt mérő
hagyományos módszereknél. Egy milliliterenként tízezer vírust
tartalmazó mintát a kutatók mintegy fél óra alatt értékelnek ki.
A
standard módszerek egyike, az úgynevezett ELISA teszt ezzel
szemben több órát vesz igénybe, és nem használható százezer vírus per
milliliteres koncentráció alatt. Ilyen koncentrációk mérése az új
technológiával csupán két-három percig tartana.
Kommentáld!