A hobbi mikroszkóposok legegyszerűbb "kutatási területe" az őket körülvevő élő és élettelen dolgok vizsgálata. Biztosan mindenki tett már tárgylemezre saját vércseppet, hangyát,  vagy szobanövény levelének a metszetét.

Ha alaposan körülnézünk lakóhelyünk környékén, fantasztikus megfigyelni valókat találhatunk. A Mikroszkóp lencséjén keresztül újraértelmezhetjük a bennünket körülvevő egyszerű valóságot, és megpillanthatjuk, hogy milyen csodálatosan összetett a világ minden egyes teremtménye.

Úgy ám, Galileo Galilei (aki a köztudatban élő téves információkkal ellentétben nem felfedezte a távcsövet, csak az elsők közt kémlelte vele a csillagos eget, és persze később tökéletesítette) 1609. augusztus 25-én mutatta be saját kivitelezésű távcsövét, egy 8-szoros nagyítású modellt a velencei törvényhozóknak.

Az csak két lencséből állt: egy domborúból és egy homorúból, és persze korának igencsak fejletlen lencsekészítő gyakorlatának köszönhetően tele volt optikai hibával.

Ha 2009 szeptember 15-ig csatlakozol a Mikroszkóp klubhoz, akkor megnyerheted az 5db "A mikroszkóp használata" című könyv egyikét!

A könyv óriási segítség lehet mikroszkopizálással foglalkozó leendő kutatóknak, lelkes amatőröknek, gyerekeknek, és a mikrobiológia iránt érdeklődőknek egyaránt.

A könyv ismertetője röviden:

Milyen mikroszkópot vegyek?

Hogyan kell preparátumot készíteni?

Mivel fessem meg a sejteket, hogy a legjobban lássam õket?

A digitális forradalom természetesen elérte a mikroszkópok világát is. Bár a mikroszkópia talán mindig is valamiféle analóg, megfelelőlen egymáshoz illesztett lencsék működtetéséből fog kiindulni, azért nem szabad figyelmen kívül hagyni a digitális feldolgozást sem.

Az USB mikroszkópok gyakorlatilag egy webkamera elé szerelt nagyítólencséből állnak. A képet azonban nem egy szűk és homályos keresőben kell nézni, hanem a kedvenc plazma tévénken, vagy számítógépünk monitorán.

A Nemzeti Tudományos Akadémia közlönyében is megjelent a hír, mely új megközelítést ad a dinoszauruszok táplálkozására vonatkozóan.

A Leicester-i Egyetem munkatársai közös kutatást végeztek a Természettudományi Múzeum kutatóival. A dinoszauruszok fogait vizsgálva kiderítették, hogy milyen helyet foglaltak el az ökoszisztémában többtízmillió évvel ezelőtt. A fokakat mikroszkóp alá vették, a rajtuk lévő karcolások segítségével derült ki az akkori faj rágási módja.

Robert Brown neve ismert a tudományos világban. Az "univerzális zseni"-ként is ismert férfi 1773-ban született Skóciában. Nem véletlen vívta ki magának a fenti "nevet", amellett, hogy orvos és botanikus volt, ő a sejtmag és a molekuláris mozgás feltalálója, ezenkívül szerzőként és könyvtárosként is tevékenykedett.

Brown orvosnak készült, de tanulmányai után 1795-ben belépett a hadseregbe.

Botanikusként tevékenykedett később tovább, a 19. század első felében igen elismert lett már szakmájában.

Aki szereti a mikroszkópot, alapvetően kíváncsi ember. Minden érdekli a legapróbb részletekig, a szó szoros értelmében. Annál meg izgalmasabb dolog nincs is, ha tanulmánya tárgya éppen egy másik bolygóról való...

Sokunknak ez csak álom marad. Viszont a NASA Phoenix leszállóegysége elkészíthette a Mars vöröses porának egyetlen részecskéjéről való felvételét, melynél egy atomi erő mikroszkópot alkalmaztak.

A mikroszkópot a svájci Neuchatel Egyetem kutatója, Urs Stafer és csapata készítette el.

Mi a mikroszkopizálás lényege?

Különféle apró tárgyak, élőlények, minták vizsgálata mikroszkóp segítségével -  mondhatnánk egyszerű tudományossággal, de ennél sokkal többről van szó! A mikroszkóp ablakot nyit a világra, ami körül vesz bennünket, csak éppen soha nem láthatjuk!

A megszokott rendkívülivé válik, amint mikroszkópon át vizsgáljuk. Felfedezhetjük, hogy szinte bármi, ami él vagy élt, számtalan apró, sejtnek nevezett összetevőből áll, amelyek mesés látványt nyújtanak - legyen szó akár saját vérünkről, a penészről, az élesztőgombákról és különféle baktériumokról.

Lássuk, mi található újdonsült mikroszkópunkban:

 (kattints a képre, hogy nagyobb legyen)

Mikroszkóp Objektívek

Az objektívek a mikroszkópok fontos részei, később részletesen is foglalkozunk velük. Fő feladatuk, hogy a vizsgált tárgyon áthaladó, vagy arról visszavert fénysugarakat összegyűjtsék, és a keletkező képet mikroszkóp belsejében felfelé vetítsék. A szemlencse (okulár) ezt a képet tovább nagyítja. A legtöbb  inőségi mikroszkópban üveglencsék találhatók.

Egyéb mikroszkóptípusok

Többfajta, jelentősen továbbfejlesztett mikroszkóptípus is létezik, különféle célfeladatokra és kutatási munkákra. A rendkívül sokféle típusból csak néhányat említünk meg.

Fáziskontraszt - A mikroszkóp a beérkező fény fáziskülönbségeit felhasználva a tárgy különböző részeiről igen kontrasztos
képet állít elő.

Polarizációs mikroszkóp - A mikroszkópban a tárgyat polarizált fénnyel világítják meg. A keletkező kép az élő vagy élettelen tárgy összetételének és felépítésének vizsgálatára szolgál, például kristályok megfigyelésére, kémiai mikroszkopizálás vagy optikai ásványtani kutatások során.