Talán a közösség tagjait érdekelheti ez a kiállításunk.

Oktatóként-kutatóként mutatjuk be az általunk bebarangolt mikroszkopikus világról látottakat a közönségnek. A válogatott képek egy része esztétikailag is szép, nem csak tudományosan érdekes. Kifejezetten szeretnénk, ha minél többen (köztük középiskolások is) meglátogatnák a 'tudományos ismeretterjesztő' kiállítást. A tárlaton főleg pásztázó elektronmikroszkópos és polarizációs mikroszkópos (elenyésző számban transzmissziós elektronmikroszkópos és egyéb fénymikroszkópos) képek láthatók.

Szervusztok!

Kedves Network

Közösség!

Ezúton szeretnénk tájékoztatni, hogy a Network.hu életében tulajdonosváltás történt.

Tele vagyunk friss ötletekkel, tervekkel arra vonatkozólag, hogyan tehetnénk még szórakoztatóbbá és értékesebbé az itt eltöltött időt.

 ELSŐDLEGES CÉLJAINK: 

- NAPRAKÉSZ és KEZELŐBARÁT felület (szem előtt tartva, hogy korábbi felhasználóink még könnyebben eligazodjanak kedvenc közösségeikben.) 

- a közösségek tagjait aktívabb kommunikációra BÍZTATJUK !

Mégegyszer a sötétlátóteres mevilágításról.

A korábban írtakat - http://mikroszkop.network.hu/blog/mikroszkop-klub-blogja/a-sotetlatoteres-megvilagitasrol-egyszeruen - szeretném kiegészíteni egy egyszerű eszköz leírásával.

Ez az eszköz egy házilag bárki által könnyen elkészíthető kitakaró lemez, amit a meglévő Abbe-kondenzor színszűrő tartójába kell helyezni. Elkészítésével egyetlen mozdulattal átalakíthatjuk a megvilágítást sötétlátóteressé.

A talaj felszíne alatt gigantikus vegyiüzemek működnek, amelyeknek munkásai csak mikroszkóppal láthatók. E parányi élőlények működése nélkül nem lenne gabona, ipari növény és takarmány, így állati fehérje sem.

A humusz egy-két méteres rétegét évmilliárdok alatt alakították ki a mikroorganizmusok a talajban élő más alacsonyrendű növényi és állati szervezetekkel együtt, de a kémiai építőelemekre való lebontás döntő mértékben a baktériumok (és a gombák) tevékenységének eredménye.

Sejtek intelligenciája

Fiatal koromban szerettem volna valami megoldatlan problémával találkozni, amin eltöprenghetek, és természetesen megfelelő mennyiségű töprengés után megtalálom a megoldást. Akkoriban úgy gondoltam, hogy a komoly problémákat már megoldották, és a tudósok is csak a nagy nehezen fellelt apró-cseprő ügyekkel foglalkoznak. Az évek múlásával aztán rájöttem, hogy nem így van, és akad bőven megoldatlan kérdés. Az alábbiakban egy ilyen témával szeretnék előhozakodni, amit talán sejt-intelligencia névvel illethetünk.

Sok-sok betegség azonosításhoz, a kórfolyamatok megítéléshez, a lehető leghatékonyabb kezelési stratégia eldöntéséhez van szükség szövettani vizsgálatokra. Ezeket teszi pontosabbá, megbízhatóbbá, hatékonyabbá, az úgynevezett digitális szövettani laboratórium, amelynek ötlete Molnár Béla kutatóorvos, belgyógyász-gasztroenterológus fejében született meg a kilencvenes évek második felében, amikor arra gondolt, hogy mennyivel többet lehetne megtudni például egy vastagbélrákos megbetegedésről, ha a szövettani metszeteket digitalizálni lehetne.