Dicséretes szerénység. :-)
Egyébként, melyik ez az öt ország, és mi jellemző rájuk?

Előzmény

Válasz

Valóban! Viszont a prokarióta élőlények szervezettségi fokán még nem vált szét a növény- és állatvilág. Sok prokarióta tud növényként is élni, létezni, vagyis képes fotoszintézis útján táplálkozni, ami a növények sajátossága.

Előzmény

Válasz

Én csak a baktériumok rendszertani besorolásához szeretnék hozzászólni. A baktériumok nem lehetnek növények, mert nem eukarióták - nincs körülhatárolt valódi sejtmagjuk. A baktériumok prokarióták, az élőlények egyik országát alkotják, az öt közül.

Válasz

Inkább ne legyen ...:)

Előzmény

Válasz

Rendicsek.
És mit gondolsz? Legyen túlvilág, vagy ne? :-)

Előzmény

Válasz

Jó, akkor egyezzünk meg , hogy 2 atmoszféra nyomás van ezekben a megátalkodott baktériumokban, és én is befejezem a matematikai ámokfutásomat :)

Előzmény

Válasz

Elolvastam a linken lévő cikket. Sajnos túl sok benne a kémia, ami számomra teljesen idegen. Minden esetre úgy tűnik, hogy a baktériumok masszívabb sejtfallal rendelkeznek, mint az állati sejtek. A nyomás megmérésére kitalált eljárás nagyon szellemes. Mivel itt majdnem közvetlen mérésről van szó, az eredményben nem kételkedhetek.

Előzmény

Válasz

Majdnem. 2 atm. kb. 200 000 Pascal, ami 200 000 Newton per négyzetméter. (ez kb. 20 000 kp/n.m) Ha a felületet lecsökkented, akkor az erőt is arányosan csökkentened kell, hogy a hányados ugyanaz a 2 atm. maradjon.
Mindenesetre a 2 atm. sokkal hihetőbbnek hangzik, mint a 98. (Azért ezt is sokallom egy kicsit, hiszen a sejtfal egy vékony lipid hártya, ami nem arról híres, hogy nagyon erős lenne. Igaz az erő is nagyon kicsi a felület parányi volta miatt, és lehet, hogy ezt az erőt már képes a lipid hártya elviselni.)
Köszi a linket, majd elolvasom, mert érdekel.

Előzmény

Válasz

Akkor, találtam a neten , hihetőbbnek tűnő információt :
http://www.cellcycle.bme.hu/oktatas/mikrofiz/szoveg/cellwall.PDF
Az első oldal alján :
"A baktériumsejt nagyon hasonló az autógumihoz, ami egy belsőből és egy külsőből áll".
A második oldal alján :
"A mérések szerint a baktériumokban a nyomás 2 atm körüli érték, tehát tényleg olyan mint az autógumi".
Viszont, ha elkezdek megint következtetni (helyesen alkalmazva a "nyomás=nyomóerő osztva nyomott felület" képletet), akkor :
2 atm = 200.000.000.kilopond/négyzetmikron ...és a baktériumsejt felülete 17,27 négyzetmikron. Ez jó így, vagy már megint elkövetkeztettem magamat ?

Előzmény

Válasz

Egyébként, ha olyan kicsi lenne a nyomás, mint ahogy kiszámoltad, valószínű, hogy Lovas Béla is azt a kicsi értéket adta volna meg, és nem a 98 atmoszférát.

Előzmény

Válasz