[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Dicséretes szerénység. :-)
Egyébként, melyik ez az öt ország, és mi jellemző rájuk?

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Valóban! Viszont a prokarióta élőlények szervezettségi fokán még nem vált szét a növény- és állatvilág. Sok prokarióta tud növényként is élni, létezni, vagyis képes fotoszintézis útján táplálkozni, ami a növények sajátossága.

Válasz

Kovács Miklós üzente 11 éve

Én csak a baktériumok rendszertani besorolásához szeretnék hozzászólni. A baktériumok nem lehetnek növények, mert nem eukarióták - nincs körülhatárolt valódi sejtmagjuk. A baktériumok prokarióták, az élőlények egyik országát alkotják, az öt közül.

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Inkább ne legyen ...:)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Rendicsek.
És mit gondolsz? Legyen túlvilág, vagy ne? :-)

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Jó, akkor egyezzünk meg , hogy 2 atmoszféra nyomás van ezekben a megátalkodott baktériumokban, és én is befejezem a matematikai ámokfutásomat :)

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Elolvastam a linken lévő cikket. Sajnos túl sok benne a kémia, ami számomra teljesen idegen. Minden esetre úgy tűnik, hogy a baktériumok masszívabb sejtfallal rendelkeznek, mint az állati sejtek. A nyomás megmérésére kitalált eljárás nagyon szellemes. Mivel itt majdnem közvetlen mérésről van szó, az eredményben nem kételkedhetek.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Majdnem. 2 atm. kb. 200 000 Pascal, ami 200 000 Newton per négyzetméter. (ez kb. 20 000 kp/n.m) Ha a felületet lecsökkented, akkor az erőt is arányosan csökkentened kell, hogy a hányados ugyanaz a 2 atm. maradjon.
Mindenesetre a 2 atm. sokkal hihetőbbnek hangzik, mint a 98. (Azért ezt is sokallom egy kicsit, hiszen a sejtfal egy vékony lipid hártya, ami nem arról híres, hogy nagyon erős lenne. Igaz az erő is nagyon kicsi a felület parányi volta miatt, és lehet, hogy ezt az erőt már képes a lipid hártya elviselni.)
Köszi a linket, majd elolvasom, mert érdekel.

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Akkor, találtam a neten , hihetőbbnek tűnő információt :
http://www.cellcycle.bme.hu/oktatas/mikrofiz/szoveg/cellwall.PDF
Az első oldal alján :
"A baktériumsejt nagyon hasonló az autógumihoz, ami egy belsőből és egy külsőből áll".
A második oldal alján :
"A mérések szerint a baktériumokban a nyomás 2 atm körüli érték, tehát tényleg olyan mint az autógumi".
Viszont, ha elkezdek megint következtetni (helyesen alkalmazva a "nyomás=nyomóerő osztva nyomott felület" képletet), akkor :
2 atm = 200.000.000.kilopond/négyzetmikron ...és a baktériumsejt felülete 17,27 négyzetmikron. Ez jó így, vagy már megint elkövetkeztettem magamat ?

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Egyébként, ha olyan kicsi lenne a nyomás, mint ahogy kiszámoltad, valószínű, hogy Lovas Béla is azt a kicsi értéket adta volna meg, és nem a 98 atmoszférát.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Nem. A nyomás az nyomóerő osztva a nyomott felülettel. Tehát a nyomás esetében tök mindegy mekkora felületet veszel 1 négyzetmétert, vagy 1 négyzetmikront, a 100 atm. az mindkét esetben 100 atm. Bármekkora is a felület, nem akármilyen anyag az amelyiknek a szakítószilárdsága elviseli ezt a nagy nyomást.
Ha mindenáron ragaszkodsz a forrás hitelességéhez, inkább valami olyasmiről lehet szó, hogy valamit átszámolva ilyen nagy érték jött ki, ami egyúttal meg is kérdőjelezi az ilyenfajta átszámítás értelmét.
Persze utolsó lehetőségként az is előfordulhat, hogy én tévedek, igaz, ez csak számomra utolsó lehetőség, mert makacsul ragaszkodom a fizikával kapcsolatos megérzéseimhez. :-)

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Csaba!
Még gondolkodtam ezen a nyomásproblémán.
Ez a 100 atmoszféra nyomásviszony érték, tehát egy négyzetcentiméteres sejtfalterületre vetítve tükrözi a nyomásviszonyokat a baktérium belsejében.
Ha pl.a sejtfal felülete 1 négyzetmilliméter, akkor a nyomás benne 1 atm,
ha a felület 0,001 négyzetmilliméter, akkor a nyomás 0,001 atm.
Öt ezredmilliméter hosszú, egy ezredmilliméter átmérőjű átlagos baktérium sejtfalfelülete : 0,00001727 négyzetmilliméter, és a gondolatmenet szerint ugyanekkora számértékű az atmoszféra nyomás benne. Kiszámoltam ...:) jó ez a következtetés ?
Ebben a lilliputi világban egyébként valahogy mások az erő-, nyomás-, és gravitációs viszonyok, és ha ezeket önkényesen felnagyítjuk, akkor "lehetetlen" értékeket kapunk.
Pl. egy egymilliméteres bolha 200mm-es távolságra képes ugrani.
Akkor egy egyméteres bolha 200m-re ugorna, egy kétméteres 400m-re, és persze egy szempillantás alatt ...

Válasz

Gácsi István üzente 11 éve

Szia Csaba !
Ezek az adatok valóban hihetetlennek tűnnek, de az információkat Dr Lovas Béla Mikroszkóp mikrokozmosz c. könyvéből vettem át, aki értett is a baktériumokhoz, mivel kandidátusi értekezést írt a "Szalmonella típusú baktériumok ép és patológiás sejtjeinek morfológiai és anatómiai vizsgálata" címmel. Ő dolgozott Magyarországon először elektronmikroszkóppal. Nyomdai hiba sem lehet, mert a kétféle mértékegység megfelel egymásnak.

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 11 éve

Szia István!
Nem néztél el valamit? Az a 98 bar iszonyúan soknak tűnik. Ha elképzelsz egy hosszúkás baromi erős tömlőt, amit felfújnak 98 atmoszférára, azt egy Herkules sem tudná meghajlítani. Ezek a bacik meg simán hajladoznak, úgy közlekednek.

Válasz