Az világos, hogy a digitális zoom a felbontás rovására nagyít. Az optikai zoomtól viszont elvárná az ember gyermeke, hogy ne szóljon bele a felbontásba. Lehetséges, hogy a nagy nagyítás az optika gyengeségeit is felnagyítja?
Ebben a pillanatban jött az isteni szikra, hogy mi lehet a baj. Nagy zoomnál kevesebb a fény, amit a gép az erősítés növelésével, (nagyobb iso) vagy ami még rosszabb a blende növelésével kompenzál, illetve még a zár sebességet is csökkentheti. Mindegyik megoldást a kép minősége sínyli meg.
Tehát fókuszsorozat minden mennyiségben!!!

Előzmény

Válasz

Mindössze annyi mondanivalóm van a témához, hogy az utolsó, zárójelbe tett mondatodban van a "kutya leásva"! Egy távolról zoomolt téma soha nem lesz olyan minőségű (felbontás, részletek), mint egy közelről készített rétegsorozat - legalább is szerény véleményem szerint.

Előzmény

Válasz

Nagyon jó lenne, ha ezt a mélységélességgel kapcsolatos dolgot rendesen tisztába tennénk.
Az az igazság, hogy nekem ezzel kapcsolatban is nagyon primitív elképzeléseim vannak. Nem túl nagy fényképezési tapasztalatom alapján (no meg a gépem kijelzője alapján is) azt gondolom, hogy minél messzebb van a tárgy, az abszolút mélységélesség annál nagyobb. Mégis úgy néz ki, hogy szinte mindenki úgy készít makrofotót, hogy az objektívet szinte rátolja a tárgyra. Ilyenkor persze kicsi a mélységélesség, és szükség van a fókuszsorozatra. Azonban ugyanerről a tárgyról úgy is készíthetünk képet, hogy távolról rázoommolunk, és ilyenkor a nagy tárgytávolság miatt nagy a mélységélesség, és elég csak egy képet készíteni. Pl. az én gépemnél a legnagyobb zoomnál a mélységélesség 2m-től végtelenig terjed. Tehát, ha 2-2,5 m-ről betudom úgy zoommolni a tárgyat, hogy kitöltse a képernyőt, akkor elég egy képet készítenem. És valóban, van olyan orchideáról készített felvételem, amit így csináltam, és nem látszik rajta elmosódottság. (Persze ezt csak a monitoron látom így, lehet, hogy egy jobb felbontású megjelenítőn már látszódnának hiányosságok.)

Válasz

No lám, máris megpezsdült az élet.
Ez a jó ebben a közösségben. Köszönöm Nektek.

Válasz

Kedves László, köszönöm én is a segítőkész ajánlkozást, néhány referencia képet, hozzá rövid magyarázattal szívesen megnéznénk itt a Mikroszkóp klubban.

Előzmény

Válasz

Ha szabad, én is hozzászólok az alábbi felvetés(ek)hez.
Régebbi témából: - tapasztalatom szerint fényképezőgépet helyezni a mikroszkópra sokkal szerencsésebb, mint az pl. az egyszerű 2-5 Mp-es CMOS-kamerát, vagy bármi mást. A gépen sok mindent lehet állítani, ami javítja a minőséget. Jómagam egy MILC-típúsú Panasonic gépet teszek fel, s annak LCD-jén állítom be a végleges, fotózandó témát. - Rétegfelvétel: egyetértek az alább írottakkal, azaz mindig a téma határozza meg, hogy hány kockát exponálok. Pl. sztereomikroszkópon egy poszméh "átfogására" szükség lehet 60-70 kockára is, de mondjuk egy nagyobb pollenre elég 8-10 kocka (vagy kevesebb) is. Én mindig többet exponálok, indulva az életlentől az ismét életlenig, azután a monitoron kirostálom a feleslegeseket az elejéről és a végéről. A közepéből nem! Így egész jó képeket kapok Pl. lásd: http://www.olympusbioscapes.com/gallery/2013/ - "Honorable Mentions" képek 9. sorának közepéből 2 kép. A tölgymakk ormányos "csak" 14 kockából van, a csírázó paprika magok pedig mindössze "csak" 4 kockából. Majd felteszek ide egy 70 kockás képet is később, érdekességként.

Válasz

Kedves Laci! Köszönöm a felkínált lehetőséget, hiszen nekem, mint kezdő makrósnak minden segítség jól jön. A magán e-mailezgetést viszont nem tartom a legjobb megoldásnak. Sokkal jobb nyilvánosan megvitatni az érdekes részleteket. Gondolom sokan vannak akik nem írnak semmit, de szívesen olvasgatnak, aztán akadnak itt olyanok is akik rangos eredményekkel büszkélkedhetnek ezen a területen. Egy nyilvános fórum belőlük is kihozza a tudást.
Nekem mindjárt lenne két kérdésem is azzal kapcsolatban amit írtál. Az APS-C szenzor méretből van egy rakatra való különböző megoldás, de mit jelent a 0,8 milliméter? (ez gondolom inkább valami elírás)
A másik sokkal inkább lényegbe vágó kérdésem, hogy mi értelme van ilyen hatalmas rétegszámmal dolgozni? (már másoknál is csodálkoztam az 50-60 néha 100-as számon) Nekem nagyon primitív elképzelésem van a dologról, amit egy példával szeretnék illusztrálni. Az objektívtől 10 cm-re van egy 1cm-es mélységű tárgy. Ha ebben az esetben a mélységélesség mondjuk 1 mm, (nem hiszem, hogy ennél kisebb lenne) akkor szerintem elég 10 felvétel.

Előzmény

Válasz

Sziasztok!
Akinek segítség kell makrofotózáshoz, írjon! Egy szintig segítek szívesen. tothlaszlo1970kukact-online.hu
Jelenleg 0,8mm-es (APS-C ) képmezővel tudok fotózni. Képeim gyakran 3-400 rétegből készülnek.
Üdv:Laci

Válasz

Nagyon szép a lótuszvirágod. Minden részlet kitűnően látszik.
Csinálok majd én is a holdról egy zoomos videót. (ahogy elnéztem ez egy kedvelt téma a YouTube-on)

A tükörreflexes, illetve cserélhető objektíves gépekkel egyszerűbb a probléma megoldása, de hát szegény ember azzal dolgozik, amije van.

Előzmény

Válasz

Ja, a mikroszkópos fényképezésről is valamit ... :)
Igen, jobb ötlet nincs is a mikroszkópos felvételt illetően, mert a profik is fényképezőgépet használnak, a legszebb mikroszkópos képeket drága tükörreflexesekkel készítik:
http://www.mikro-foto.de/Equipment.html

Előzmény

Válasz