Köszi szépen, de ne dicsérjetek, mert még zavarba jövök...!

Előzmény

Válasz

Csatlakozom a megállapításhoz ! Esztétikai és művészi érzékünket nagyban fejleszthetjük mások (Pl. Pintér Csaba) színvonalas, értékes képeinek megtekintésével.

Előzmény

Válasz

Hidd el, mi még többet tanulunk Tőled.

Előzmény

Válasz

Köszönöm mindkettőtöknek a "továbbképzést"! Hasznos volt.

Előzmény

Válasz

Igen. A 6b ábra esete lehetett az én hajdani mikroszkópomnál is. (még az immerziós olajat is berajzolták, ami a 100-as objektívoknál már szükséges.

Válasz

Itt meg itt találtam "Visszavert fény" mikroszkópot (Reflected Light Microscopy).
http://zeiss-campus.magnet.fsu.edu/articles/basics/reflected.html

Előzmény

Válasz

Itt az ábrán a fényvezető "közege" levegő. Valójában ez nem lenne túl praktikus megoldás. Az objektív és a gömbtükrök közötti rész valamilyen átlátszó anyaggal (üveg, plexi) van kitöltve. (Természetesen optikailag elválasztva az objektívtől.) Nos ezt a kitöltő közeget neveztem fényvezetőnek.
A fotón nem átváltó blokk látható, hanem csak azok az optikai elemek, amelyek a (felső) megvilágítást ill. az objektív fényútját biztosítják. Az átváltó tükör még valahol ezen blokk és az izzólámpa között van, ami itt nem látható.

Előzmény

Válasz

Lovas Béla körömlakkot vagy más színtelen lakkot ajánl, lehet, hogy csónaklakk is jó, ha van otthon :)
Lovas Béla egyszer előadást tartott Szegeden valamikor a 80-as évek közepén amire én is elmentem. Ha lett volna nálam 110 ft, ott helyben megvehettem volna a könyvét, névre szólóan dedikálva, hát ezt máig sajnálom :(

Előzmény

Válasz

Köszönjük szépen :(
A rajzokon a Köhler elv szerinti megvilágítás, sötét látótér megvilágítás, a fényképen pedig egy világos-sötét látótér váltásra szolgáló blokk látható.
Csak az tud elmenni rajta, aki pontosan ismeri ezeket a dolgokat.
De hol vannak itt az objektíveket körülölelő fényvezetők ?

Előzmény

Válasz

Most látom, hogy a 2-es ábrán megvan az általam hiányolt kivágás.

Előzmény

Válasz

Ezt nézzétek meg!
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=13&ved=0CIgBEBYwDA&url=http%3A%2F%2Fenfo.agt.bme.hu%2Fdrupal%2Fsites%2Fdefault%2Ffiles%2FSVM.Opt_.Mikroszkopia.pdf&ei=p7hbUsGUM4HNtAbEwYH4Bw&usg=AFQjCNHSnfGY3ZsYaLlax6skwrN65buwqw&sig2=KYMgwKApefbgkp-ABUm0Sg

A letöltött pdf fájl 35. oldalán a 3.25-ös kép mindent megmagyaráz. Én azért a 45 fokos tükör közepét kivágtam volna, hogy az objektív fényútjába ne legyen semmi. Persze féligáteresztő tükörrel így is működik, csak nagyobb a fényveszteség.

Válasz

Lovas Béla könyvét én is olvastam (sőt - személyesen is ismertem a professzor urat), akkor valószínű, innen volt ismerős ez a módszer. Alkalmasint feltétlen ki fogom próbálni. Színtelen körömlakkot gondolom, lehet vásárolni. (Mindegy milyen minőségű??)

Előzmény

Válasz

Nagyon érdekes, amiről beszélgettek. Még én sem hallottam-láttam ilyent, ami persze nem jelent semmit, legfeljebb a hiányosságomat...
Mindenesetre óriási lenne ilyen objektívekkel dolgozni.

Előzmény

Válasz

Pedig az a mikroszkóp már akkor sem volt egy új darab.

Előzmény

Válasz

Nagyon érdekes amiről írsz. A 40x-es objektív fókusztávolsága kb. 0,5 mm, a 100x-osé (amit egyébként olajba kell meríteni) valahol 0,2-0,3 mm között lehet. Jó volna azt a fényvezetőt látni, de egyenlőre nem találok ilyet a net-en.

Válasz

Mindegyik, még a 100x-os is. Persze nem csak az objektív volt ilyen különleges, mert a fényt is el kellett juttatni az objektíveket körül ölelő fényvezetőkhöz. Ezek a fényvezetők úgy voltak kiképezve, hogy a fényt pontosan az objektív fókuszpontjába koncentrálták. A megvilágító lámpa fényét a mikroszkóp alján egy tükör mozgatásával lehetett átkapcsolni az alsó kondenzorról a felső megvilágításra.

Előzmény

Válasz

Nem volt, nincs ilyen objektívem, nem is hallottam még róla. Mostmár azonban elmondhatom magamról, ismerek egy embert, aki látott már ilyet :)
"Mindegyik objektív" írod, szerintem a 40x-es már nem működött így csak a gyengébbek.

Előzmény

Válasz

Nekem még sok-sok évvel ezelőtt volt egy Zeiss mikroszkópom, (úgy értve, a munkahelyemen) amivel a tárgyat felülről lehetett megvilágítani. Mindegyik objektív körbe volt vonva egy üveg, v. plexi burkolattal, ami felülről tudta megvilágítani a tárgyat. Arra gyanakodtam, hogy volt egy ilyened is.

Válasz

- Én Lovas Béla Mikroszkóp-mikrokozmosz c. könyvében olvastam a levonatkészítésről, ami egy jól használható technika a felületek finomszerkezetének megismerésére.
- A légyszárny az nem levonat, csak ráragasztottam a tárgylemezre.
- Igen, sajnos az aktív mikroszkópozás úgy látszik egy ritka hobbi ... :(

Előzmény

Válasz

Ügyes! Már hallottam ilyenről, de én még nem csináltam. Ezek szerint némileg akár helyettesíteni is lehet a felsorolt módszereket.
Megnéztem azt a galériát. Csodálom, hogy a szárny-levonataidhoz nem is szóltak hozzá! Egyenlőre nem sok aktív tagot látok itt 2000-ből...

Válasz

Most látom : a "Rovarok mikroszkóp alatt" galériában vannak az említett képek.

Előzmény

Válasz

Köszönöm a dícséretet.
Akkor úgy látom, szabad a gazda :)
A levelet egy kis darabon (elég egy négyzetcentiméter is), bekentem színtelen körömlakkal. Amikor megszáradt, egy kis csipesszel óvatosan lehúztam, és egy kis ecsettel rásímítottam a tárgylemezre. A megvilágítás elé egy zöld üveget raktam.
Rovarszemről is lehet csinálni ilyen technikával levonatot, valahol a "Mikroszkóp képek" galériában van három képem, ahol bemutatom.

Előzmény

Válasz

Nyilván valamilyen kontrasztnövelő technikával (pl. fáziskontraszt, sötétlátótér, polarizáció stb.), valószínű ez első eset.
Ügyes vagy, jó kép lett!

Válasz

Kérdezném Pintér Csabát :
Csaba tudod-e, hogyan készültek ezek a fotók ?

Válasz