Nature Methods folyóirat egy hazánkban élő kutatócsoport élvonalbeli felfedezését közölte az lézer mikroszkóp területéről. A kutatók ebben a cikkben egy olyan lézer mikroszkópról számolnak be, amelynek segítségével három dimenzióban lehet vizsgálni az idegsejtekben létrejövő folyamatokat. Ezzel az eszközzel több nagyságrendet tudnak javítani a mérés sebességén illetve a mérhető terület nagyságán. A világon egyedülálló optikai fejlesztésnek köszönhetően tehát a 3D-s mikroszkóppal egyszerre több száz idegsejt aktivitása is mérhető, miközben párhuzamosan az idegsejt nyúlványaiban zajló nagyon gyors információ-terjedési folyamatokat is lehet tanulmányozni.

 

Hitachi TM 3000 kompakt elektronmikroszkóp

 

 

A Finnországban Üzemelő VTT Műszaki Kutatóközpont mérnök szakemberei feltaláltak egy olyan kiegészítőt, amelyet a kamerás mobiltelefonunkra szerelve, a telefonunkat átalakíthatjuk nagyfelbontású mikroszkóppá. A műszer segítségével századmilliméteres méretekig vizsgálódhatunk a mikrovilágban. Ezt a kisméretű készüléket a telefon kamerája elé kell felszerelni és a képernyőn láthatjuk a felnagyított képet, amelyet rögzíthetünk is a kamerával.

 

A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen az élő szövetekben zajló egészséges és kóros folyamatokat vizsgálnak a kutatók nanoméretben multifoton mikroszkóppal. Elsősorban a vese akut oxigén hiányos állapotában végbemenő folyamatot tanulmányozzák vele. Ez a készülék 120 millió forintjába került az intézetnek, de az első vélemények szerint óriási előrelépést jelent az orvostudomány területén. Íme, két szakember véleménye erről a csodálatos technikáról:

"A kétfoton-mikroszópos berendezés első látásra szokványosnak tűnő mikroszkóp, ám mégis különleges, mivel egy lézer segítségével bele tudunk világítani élő szervezetbe olyan mélyen, hogy éppen zajló élettani folyamatokat tudunk vele vizsgálni, tehát esetünkben egy kísérleti patkány veséjének szerkezetét látjuk" - mondta dr.

 

A mikroszkóp a XXI században az egyik legfontosabb technikai eszköz a tudomány számára.

Hosszú folyamat volt a technikai fejlődésben, amíg eljutottak a mai szintre. A szabad szemmel nem látható világ láthatóvá tételében az első lépést Hans Jansen és fia tették meg 1590-ben. Egy hosszú rézcsőbe két lencsét helyeztek el, amellyel mintegy tízszeres nagyítást sikerült elérniük. Ezzel az üveggel vizsgálták a bolhákat.

1610- ben Galilei fejlesztette tovább ezt a technikát.

Érdeklődő megismerni akaró ember vagy? Fedezd fel nállunk is a világot!

 Kis közösségünkben sok érdekekes tartalmat tálálhatsz ami talán téged is érdekel.

 

MINDENKIT VÁR:A CSODÁLATOS VILÁGŰR-ÉS A FÖLD KÖZÖSSÉG! 

 

Kozmikus kannibalizmus túlélői a galaxisuk szívében "rükvercben", azaz retrográd irányban keringő csillagok - állítják spanyol csillagászok, akik elméletüket az Astrophysical Journal Letters című szaklapban ismertették.

 

Az asztronómusok már évekkel ezelőtt észlelték, hogy némely galaxisban bizonyos csillagok ellenkező irányban keringenek, mint szomszédjaik. Az egyik lehetséges magyarázat szerint ezek kisebb csillagvárosok "maradványai", amelyet egy nagyobb csillagváros kebelezett be, bár a legutóbbi időkig a tudósok nem találtak bizonyítékokat, amelyek alátámaszthatták volna az elméletet - olvasható a New Scientist (http://www.newscientist.com) tudományos hírportálon.

A Balatonfűzfői Vállalkozások és Civil Szerveződések Egyesülete európai uniós pályázaton nyert 53,3 millió forintból újítja fel az 1960-as években épült csillagvizsgáló leromlott állapotú épületét, amely idén novembertől kulturális központ is lesz.

Kontics Ferencné az egyesület elnöke elmondta, hogy a Balaton Csillagvizsgáló - LEADER Kultúrközpont 200 négyzetméteres, kétszintes épületét mintegy 44 millió forintból építik újjá, az ötvenfős előadóterem mellett kialakítanak oktató- és szakköri termeket, a pályázaton elnyert összeg fennmaradó részét csillagászati eszközök és berendezések, illetve bútorok beszerzésére fordítják.

Régebbi cikk, de biztos sokan nem tudjuk:

 

Magyar kutatóknak sikerült elsőként a világon háromdimenziós mikroszkópot készíteniük - a találmány 2007-ben kapott nemzetközi szabadalmat, s a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) már elkészült a készülék prototípusa is. A 80-100 millió forint értékű készüléket az intézetben, hazai alapanyagokból szerelték össze.

 

A programban Szipőcs Róbert, a KFKI tehetséges fizikusa és Mák Pál, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatója is dolgozott - tette hozzá

az MTA elnöke.

Immáron 2. éve figyelik a Balatont különleges mikroszkóppal:

 

A vízbiológiai célú digitális holografikus mikroszkóp (DHM) kifejlesztésében az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) mellett a MEDIRLAB Orvosbiológiai Fejlesztő Kft. által vezetett konzorcium tagja két akadémiai kutatóintézet is részt vett.

 

Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete a DHM technológia továbbfejlesztésével, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet pedig a felszíni vizek mikroszkopikus élővilágának képi megjelenítésével, adatbázis építésével vesz részt a munkában.

Régebbi hír, de érdekes:

Angliában található az az úgynevezett szinkroton, ami a részecskegyorsítók egyik alapvető fajtája, és nagy elismerésnek örvend a tudomány világában.

A hatalmas gépezet, amely South Oxfordshire-ben található, öt futballpályányi helyet foglal el, és olyan intenzitású fényt generál, amellyel a molekulák és atomok szintjéig kutatható az anyag szerkezete; számos tudományág veheti hasznát a rákkutatástól és a gyógyszerészettől a fizikán és a számítástechnikán át a csillagászatig - olvasható a BBC News honlapján.

Voltak már miniatűr bejegyzések az oldalon, de ezek - jelen esetben életképek - megint megérnek egy misét. Tudom, hogy nem mikroszkopikusak, és nem is túl tudományosak, na de picinek picik :) Egy kép ízleítőnek, a többiért a kattintás a linkre.

 

http://cre-art.blog.hu/2011/04/29/miniatur_eletkepek_3

A mikroszkóp (Görögül: mikron = kicsi + szkopein = nézni) egy eszköz, mely megjeleníti a szabad szemmel láthatatlan apró vizsgálati objektumokat. Az ilyen tárgyak mikroszkóppal való tanulmányozásának tudománya a mikroszkópia. A mikroszkopikus szó jelentése kicsi, szabad szemmel láthatatlan, megtekintésükhöz tehát mikroszkóp szükséges.

A mikroszkóp csaknem 400 éves múltra tekint vissza. Az elsőt Hollandiában készítették valamikor 1590 és 1608 között. Mind a dátum, mind a feltaláló(k) kiléte bizonytalan.

A nanotechnológia, vagyis az anyag módosítása az atomok szintjén az élelmiszeriparban is újdonságokat hoz: többek közt sósabb ízű só, kevésbé hizlaló zsír, finomabb édesség előállításával és a hétköznapi termékek tápértékének növelésével kecsegtet. A nanoélelmiszer-kiegészítők még a globális alultápláltság ellen folytatott harcban is szerepet kaphatnak.

Mi is tulajdonképpen a nanoélelmiszer? Az ilyen élelmiszereknél nem pusztán 1-100 nanométeres (a nanométer a milliméter egymilliomod része) részecskék jelenlétéről van szó.

Brit kutatatók kifejlesztettek egy olyan módszert, mellyel hússzorosára növelhető egy normál optikai mikroszkóp teljesítménye. Az új módszerrel az élő sejtfolyamatok közvetlen megfigyelése is lehetővé válhat.

 

Ez hatalmas lehetőséget teremt az orvostudománynak: a találmánnyal pontosan meg lehet nézni, amint a vírusok és egyéb kórokozók megtámadják a sejteket, sőt az is látható, hogy az életciklusuk során mikor a leggyengébbek. A technológiai újítás így sokat segíthet a betegségek elleni harcban.

Nasa a Spirit marsi egység eddigi legjelentõsebb felfedezésérõl számolt be: a felszíni vizsgálatok alapján kiderült, hogy a talajban valaha ideálisak voltak a feltételek a mikroszkopikus életre.

A Spirit által begyûjtött üledékes kõzetek ugyanis akkor alakulhattak ki, amikor a termálvizek kémiai kapcsolatba léptek a vulkanikus sziklákkal. Márpedig a biológusok szerint ezek a feltételek a Földön ideális környezetet teremtenek a mikroszkopikus élõlények számára.

Ne becsüljük le a homokszemeket.

Városok, egész birodalmak épülhetnek belőlük, és világokat pusztíthatnak el.

Életet adnak és életet vehetnek el, kincset is érhetnek, jó kezekbe kerülve.

Rossz kezekbe kerülve egy fabatkát sem...:)

Művészeket ihletnek, grafikusokat, írókat és költőket, filozófusokat - és persze tudósokat és örökké kutatni vágyó kisgyerekeket.

Én minden tulajdonsága közül a szépségét szeretem a legjobban.

Ha azt mondom, homok, az embereknek általában apró, barna kövecskék tömege jut eszébe.

 

A baktériumok a legkisebb teljesen önálló élő szervezetek.

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is.

Ki ne töprengett volna még el azon közöttünk, hogy hogyan is áll össze egy molekula?

Az IBM tudósai tovább jutottak a töprengésnél: sikerült lefényképezniük a molekula születésének folyamatát.

Ugyanezeknek a kutatóknak korábban sikerült egy atom töltését megmérniük, szóval nem akármilyen koponyák gyűltek egybe a nagy mutatványhoz.

A kutatócsoport svájci laboratóriumában olyan új módszert fejlesztett ki, melynek segítségével az egyszerűbb molekulák részletes kémiai szerkezete és kémiai kötései is megvizsgálhatók.

A vírusok felépítése olyan egyszerű, hogy nem is lehet egyértelműen az élőlények közé sorolni őket. A vírusok eddig a mikroszkópok számára túl kicsik voltak.

A készülékkel a dortmundi Leibniz Intézet (ISAS) kutatói nyomon tudják követni, hogyan telepednek meg a vírusrészecskék egy felületen. Ezzel gyors, igen érzékeny módszert fejlesztettek ki a víruskoncentráció mérésére.

A vírusmikroszkóp ismert fizikai jelenségen alapul. Egy fémréteg szabad elektronjait kollektív rezgésre lehet bírni, ekkor plazmonnak hívjuk őket.

Bizarr élőlény éli világát New England és Kanada sós mocsaraiban: a különleges vizicsiga, az Elysia chlorotica képes ugyanis energiaszükségletét kizárólag fotoszintézissel kielégíteni.

A csoda vízicsigák szervezetében megtalálhatóak a növények zöld színéért felelős klorofillt előállító gének,és a fotoszintézis folyamatát elvégző kloroplasztok is, melyeket kreatív a csigák másik táplálékuk, az algák elfogyasztásából nyerik.

A fotoszintetizáló algák fogyasztása, és a kloroplasztok beépítése után így képessé válnak a fényből életet adó energiát nyerni.

A szabad szemmel legtöbbször láthatatlan méretű rovarokról, mikroszkóppal készített, megdöbbentő, horrorfilmekbe illő felvételeket tettek közzé a WebEcoist oldalán.

Borasztó, hátborzongató, egyben vicces képek, szép álmokat! :D

 

 

 

 

 Planktonok nélkül elképzelhetetlen lenne a tengeri élet, de nélkülük benzin és autózás sem létezne, mi több, még felhők sem képződnének. Most Richard Kirby angol tudós készített róluk ragyogó képeket - naná, hogy mikroszkóp segítségével!

Richard Kirby könyve, az Ocean Drifters (szó szerint: Az óceán lebegő lényei) számos csodálatos fényképet tartalmaz a planktonokról, azokról az apró lebegő lényekről, amelyek nélkül a tengerek élővilága elképzelhetetlen.

A mikroszkopikus fekete lyukak, a sötét anyag felderítésére alkalmas az az új szuperműszer, amit a CERN-ben építettek. Vannak, akik szerint ez a valaha épített legizgalmasabb tudományos mérőeszköz!

Nem is csigázok tovább senkit, amiről szó van, az az Alfa mágneses spektrométer (AMS) névre hallgat, és tulajdonképpen egy részecskefizikai kutatóeszköz, ami a Nemzetközi Űrállomáshoz kapcsolva a kozmikus sugárzás mérésével kutat sötét anyag és antianyag után.

A mikroszkopikus tengeri életet jelképező fitoplanktonok óriási szerepet játszanak az óceánok tápláléklánc- egyensúlyának fenntartásában. Az élőlények mennyisége 40 százalékkal esett vissza az elmúlt évszázadban, a tudósok szerint a katasztrofális következmények az embereket is érintik majd.

De miről is beszélek? Nos, a fitoplanktonok mikroszkopikus élőlények, amelyek fotoszintézisre képesek. Az óceán felsőbb rétegeiben élnek, oxigéntermelésükkel hozzájárulnak a mi életfeltételeink megteremtéséhez is.

A Realitypod.com Magazin összeszedte a világ - szerinte - leggyönörűbb, lélegzetelállító mikroszkópos képeit. Tudtad, hogy ilyen csodás is lehet a miniatűrök univerzuma?

 

1. KOVAMOSZATBÓL SZIVÁRVÁNY

 

Első képünk polarizációs fényszűrőkön keresztül készült, a brit mikroszkópista Michael Stringer által. 2008-ban top helyezést ért el a  Nikon Small World Photomicrography Competition-ön.

 

 

 

 

 

2. IGÉZŐ SZEMPÁR

 

Ugye, ismerős ez a fickó?

Mágikus, igen, mert olyan univerzumokat fedezhetünk fel általa, amikről régen elképzelésünk sem volt. És még milyen hosszú út áll előttünk! Mindenesetre a mikroszkop.hu oldalon mindenki kedvére válogathat a csodálatos szerkezetek közül.

 

Bizony, azt kell mondjuk, ilyen átfogó oldal már régen került a szemünk elé, ami ennyire odafigyel arra, hogyan kínálja az érdeklődőknek a mikroszkópokat. Azaz: nem csak egy listát kapunk oszt jónapot, hanem pontosan részletezett paramétereket, sőt, egy komplett vásárlási útmutatót!

Nehéz feldolgoznia az emberi agynak, hogy az alábbi képek nem digitális 3D művészeti alkotások, hanem egyszerű pollenszemcsék. Azért csak próbáljuk meg, mert így van :) Neked mi a véleményed róluk?

 

 Erről, ha jól emlékszem, még nem beszéltünk behatóan, úgyhogy engedelmetekkel összeszedtem pár infót, hiszen a fotózásnak ez az ága is tartogat nagyszerű meglepetéseket, felfedezéseket.

A fotográfia szóban forgó ága tulajdonképpen a tudományos és az alkalmazott fotó határán mozog. Egy mikroszkóppal dolgozó fotósnak ugyanis nemcsak a dolog művészi-alkotói részét, hanem a mikroszkópot is alaposan ismernie kell. Barátja kell, hogy legyen. A legjobb. Nem feledendő az sem, hogy a fényképezendô tárgy, azaz a mikroszkópos preparátum elkészítése úgyszintén nem egyszerű feladat!

 Európa légiforgalma leállt, mindenki az izlandi vulkán kitöréséről beszél. Na de mit jelent ez a természeti jelenség a tudomány szemszögéből, vagy még inkább, a mikroszkóp méretű világ perspektívájából?

 

Leginkább azt, hogy ez a hatalmas vulkáni hamufelhő, ami beterítette most az öreg kontinenst, nem csak fotózható jelenség, de rizikós is lehet az emberi egészségre. Gondolom nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet azt javasolta az európaiaknak: a légkörbe jutott hamu aláhullásakor lehetőségeik szerint maradjanak fedett helyen.

Két külön "csőbe" nézünk bele mindkettő esetében. De mi is a lényegi különbség? Elmondom röviden, érthetően :)

 

 

Mert ugye nem mindegy, még ha megtévesztően hasonlatosak is egymáshoz. A binokuláris mikroszkóppal csupán annyi a helyzet, hogy megoldja azt, hogy ne kelljen fárasztani szemeinket, hiszen itt nem kell külön behunyni az egyiket, nyitva lehet mindkettő, hiszen két külön "úton" tekintjük meg a tárgylemezre került akármicsodát. A két okulárhoz azonban csak egy kimeneti objektív tartozik, szóval összességében tényleg csak a megfigyelés kíméletességére szolgál: az objektíven keresztülhaladt sugarakat még a valódi kép keletkezése előtt egy félig áteresztő és félig tükröző prizma két sugárnyalábra bontja, amelyek külön-külön képeket hoznak létre.

 Na, melyik cég lehet ez? Elárulom: a német Zeiss. Termékeiket éppen 120 éve kezdték gyártani, de az 1890-es profilbővítésig tényleg csak mikroszkópok gyártásával foglalkoztak.

 

Mindezek miatt gondolom, hogy nem probléma, ha e hasábokon is megemlékezünk a kezdetekről. A Zeiss nem egy mai szupertrendi cég, 1846-ban indultak, orvosi optikai eszközökkel és mikroszkópokkal. A már említett évszám mérföldkő volt, ekkor szánták rá magukat, hogy a fotózáshoz használatos optikák terén is kipróbálják magukat.

 1994-ben nyilvánította az ENSZ szervezete március 22-ét a Víz Világnapjává, amit győrben egy - főleg gyerekeknek - különleges programmal köszöntenek most hétfőn, aminek keretében nagyteljesítményű mikroszkópokat is kezünkbe vehetünk!

Tehát a lényeg: március 22-én, azaz a jövő hét hétfőjén délelőtt tízkor az ÉDUKÖVIZIG Kálóczy téri Árvízvédelmi Központjában (Győr, Kálóczy tér 8.)  A gyerekek megismerkedhetnek a vízi élővilág szépségeivel, végigkövethetik a halak vándorlását a Dunában, feleleveníthetik a győri vízellátás történetét, de ami a mi szempontunkból a legfontosabb:  mikroszkópon keresztül nézhetik a víz mélyén mozgó-lebegő miniatűr élőlényeket.

 ...Nagyon úgy néz ki, hogy hamarosan már erre is lehetőségünk nyílik. Egy több nemzet fiaiból összeállt kutatócsoport heurékát kiáltott: ez szabad szemmel nem látható kristályokkal valósággá válhat!

 

Konkrétan kapacitásduplázásról beszélnek. Arra apellálnak, hogy ugyan a mágneses kvantumpontoknak tartott kristályok önmagukban nem számítanak újdonságnak, elvégre több mint egy teljes évtizede alkalmazza már őket az információtechnológia LEDekben, ipari chipekben, napelemekben, most mégis találtak egy módot arra, hogy  ne csupán irányíthassák azokat a bizonyos elektronokat azokkal a bizonyos kvantumpontokkal, de leolvashassák azok spinjét is, kaput nyitva így a kristályok adattárolásban való hasznosítása előtt is.

 Az angol származású Steve Gschmeissnernek mindig is nagy álma volt, hogy speciális elektronmikroszkóppal fényképezhessen ízeltlábúakat. A 61 évét taposó fotós maga is hátrahőkölt a végeredmény láttán :)

 

Az egymilliószoros nagyítás által produkált végeredmény ugyanis döbbenetes és megrázó. A legvéresebb Z-kategóriás horrorfilmek köszönnek vissza általuk, jókat borzonghatunk a gyilkos csáprágók, gusztustalan szőrhegyek

láttán. Vagy az milyen már, hogy egy bolhából ilyen tüskék állnak ki, és úgy néz ki mint egy avatar-navi és starwars-jarjar ötvözete?

Ruhadarabként is viselhető, olcsó és nem utolsósorban könnyű elemeket fejlesztettek ki aStanford Egyetem tudósai. Szerintük a mikroszkopikus méretű, szemmel láthatatlan karboncsövekkel beburkolt textíliákban van a jövő!

 

Felfigyeltek ugyanis arra, hogy az ún. egyfalú szénnanocsöveknek hívott karbonszálak pamutszövetre illeszkedve hatékonyan tárolják az elektromos áramot, mialatt a textíliák hajlékonyak, illetve a megszokott ruhaszövetekhez hasonlóan nyúlékonyak maradnak.

Ezt mindenkinek látnia kell! Zseniális előadás arról, ahogyan a baktériumok kommunikálnak.

 

A TED konferenciákról már sokat hallottam, fantasztikus tudományos előadásokat láthatunk közöttük, de ez lett az első számú kedvencem.

 

Bonnie Bassler felfedezte, hogy a baktériumok egy vegyi nyelven "beszélgetnek", így koordinálják védelmüket és indítanak támadást. Ennek a felfedezésnek meglepő alkalmazásai lehetnek az orvostudományban, az iparban - és önmagunk jobb megértésében.