Ha a vizsgált tárgy részeit térben akarjuk vizsgálni, akkor az úgynevezett sztereomikroszkópot használjuk (nem összetévesztendő a binokuláris mikroszkóppal).

A sztereomikroszkóp két objektívvel és két okulárral rendelkezik, lényegében két egybeépített mikroszkópból áll. Az egyik mikroszkóp kissé jobbról, a másik balról nézve képezi le a tárgyat, és így egymástól kissé különböző képek keletkeznek.

Az egyik képet az egyik, a másikat a másik szemmel figyelve, a tárgyról térbeli képet kapunk.

Két külön "csőbe" nézünk bele mindkettő esetében. De mi is a lényegi különbség? Elmondom röviden, érthetően :)

Mert ugye nem mindegy, még ha megtévesztően hasonlatosak is egymáshoz. A binokuláris mikroszkóppal csupán annyi a helyzet, hogy megoldja azt, hogy ne kelljen fárasztani szemeinket, hiszen itt nem kell külön behunyni az egyiket, nyitva lehet mindkettő, hiszen két külön "úton" tekintjük meg a tárgylemezre került akármicsodát. A két okulárhoz azonban csak egy kimeneti objektív tartozik, szóval összességében tényleg csak a megfigyelés kíméletességére szolgál: az objektíven keresztülhaladt sugarakat még a valódi kép keletkezése előtt egy félig áteresztő és félig tükröző prizma két sugárnyalábra bontja, amelyek külön-külön képeket hoznak létre.

Mi a mikroszkopizálás lényege?

Különféle apró tárgyak, élőlények, minták vizsgálata mikroszkóp segítségével -  mondhatnánk egyszerű tudományossággal, de ennél sokkal többről van szó! A mikroszkóp ablakot nyit a világra, ami körül vesz bennünket, csak éppen soha nem láthatjuk!

A megszokott rendkívülivé válik, amint mikroszkópon át vizsgáljuk. Felfedezhetjük, hogy szinte bármi, ami él vagy élt, számtalan apró, sejtnek nevezett összetevőből áll, amelyek mesés látványt nyújtanak - legyen szó akár saját vérünkről, a penészről, az élesztőgombákról és különféle baktériumokról.

Lássuk, mi található újdonsült mikroszkópunkban:

 (kattints a képre, hogy nagyobb legyen)

Mikroszkóp Objektívek

Az objektívek a mikroszkópok fontos részei, később részletesen is foglalkozunk velük. Fő feladatuk, hogy a vizsgált tárgyon áthaladó, vagy arról visszavert fénysugarakat összegyűjtsék, és a keletkező képet mikroszkóp belsejében felfelé vetítsék. A szemlencse (okulár) ezt a képet tovább nagyítja. A legtöbb  inőségi mikroszkópban üveglencsék találhatók.

Egyéb mikroszkóptípusok

Többfajta, jelentősen továbbfejlesztett mikroszkóptípus is létezik, különféle célfeladatokra és kutatási munkákra. A rendkívül sokféle típusból csak néhányat említünk meg.

Fáziskontraszt - A mikroszkóp a beérkező fény fáziskülönbségeit felhasználva a tárgy különböző részeiről igen kontrasztos
képet állít elő.

Polarizációs mikroszkóp - A mikroszkópban a tárgyat polarizált fénnyel világítják meg. A keletkező kép az élő vagy élettelen tárgy összetételének és felépítésének vizsgálatára szolgál, például kristályok megfigyelésére, kémiai mikroszkopizálás vagy optikai ásványtani kutatások során.

Szívesen kipróbálnád, hogy milyen is belenézni egy mikroszkópba?

Ezt most megteheted! Kiválasztottam a három legtipikusabb mikroszkóp-fajta szimulációs programját egy külfüldi weboldalról. Használd a fókuszt, a nagyítást, és a legördülő listából válassz vizsgálati mintát!

Klikkelj a képekre, várj egy percet és máris kipróbálhatod a mikroszkópot.

Elektronmikroszkóp

Sztereo zoom mikroszkóp

Konfokális mikroszkóp

Amikor először a mikroszkóp keresőjébe nézel, valami lenyűgöző érzés kerít hatalmába. Észreveszed, hogy a szabadszemmel láthatatlan világ legalább olyan összetett, színes és formagazdag, mint a szemmel látható. Ahogy egyre nagyobb nagyításra váltasz az is kiderül, hogy minden részlet mögött újabb részletek sokasága rejlik, hogy a bármeddig nagyíthatunk, mindig látható valamilyen formába rendeződő anyag.

Ahány mikroszkóp, annyiféle lehetőség! Nézzük meg a különbséget az laboratóriumi elektronmikroszkópok hatalmas felbontású, tiszta és részletes képei t vagy a legegyszerűbb biológiai mikroszkópok kissé homályos, alulvilágított, sárgás látványát.