A legtöbb ember, ha baktériumokról hall, ellenségre gondol, pedig többségükben sokkal inkább barátok, melyek nélkül az élet elképzelhetetlen volna, mi sem léteznénk.

 Becslések szerint az emberi bélben 100 milliárd baktérium tartózkodik, tízszer annyi, ahány sejtje van az emberi testnek. Ha ez a "bélflóra" nem volna, nem tudnánk a táplálékot megemészteni.

 A mintegy másfél ezer baktériumfaj igen szűk alaki változatosságot mutat : mikroszkópban egyenes vagy görbe pálcikák, kis gömbök láthatóak.

 

A baktériumok a legkisebb teljesen önálló élő szervezetek.

A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával.

A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is.

Ezt mindenkinek látnia kell! Zseniális előadás arról, ahogyan a baktériumok kommunikálnak.

 

A TED konferenciákról már sokat hallottam, fantasztikus tudományos előadásokat láthatunk közöttük, de ez lett az első számú kedvencem.

 

Bonnie Bassler felfedezte, hogy a baktériumok egy vegyi nyelven "beszélgetnek", így koordinálják védelmüket és indítanak támadást. Ennek a felfedezésnek meglepő alkalmazásai lehetnek az orvostudományban, az iparban - és önmagunk jobb megértésében.

 A mikroszkópikus baktériumok univerzumából néha egészen érdekfeszítő hírek röppennek fel. Most például az, hogy a Szegedi Tudományegyetem révén új ruhaféle látott napvilágot, ami miniatűr ezüstszemcséivel harcol az ellen, ami ellen harcolnia kell.

 

Persze nem textilipari forradalomról beszélünk, vagy a ruhagyártás gyökeres átalakulásáról, hanem arról, hogy kiaknázzák az ezüst mikrobaülő hatását. Azaz: nanométeres méretű ezüstszemcséket alakítanaj ki a szövet felületén, amik a mosás, szárítás, vasalás után is ott maradnak, és becsületesen kifejtik baktérium- és gombaölő hatásukat.

Talán kevesen gondolnák, hogy baktériouméknál is dúl a háború a táplálékért, és a területért. Itt is az erősebb győz, és elbukik a gyengébb. Mi a szerepe ebben az egészben a probiotikumnak?

Nézzük példának okáért a bélflórát: amikor annak egészséges egyensúlya megbillen, mondjuk egy antibiotikumkúra során, akkor kellemetlen közérzet, hasmenés,  rosszabb emésztés jelezheti, hogy a jótékony baktériumok enyhén szólva hátrányba kerültek és segítségért kiáltanak.

Sokszor az segít a legtöbbet, amit nem látunk. Ilyen a mikroszkópikus méretű staphillococcus baktérium is, amiről megállapították, hogy ha sokat mosakodunk, akkor lemossuk őt is, ami nem jár túl jó következményekkel.

A staphillococcus, ami a normál baktérium flóránk fontos részét képezi, gátolja a bőr gyulladását sérülések után. Az emberi és egerekből kivont baktérium-tenyészeteken végzett vizsgálatok nem csak a sebgyógyulás eddig ismeretlen folyamataira világítottak rá, de mikroszkópikus szinten is magyarázattal szolgáltak a higiénia működésének megértésére - például hogy a kiscsaládokban felnövő, egyke gyerekek immunrendszere miért lesz gyengébb, miért jellemzőbb rájuk a szénanátha és az ekcéma kialakulása.